Milyen klímát vegyek?
A kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen ahány ember annyiféle szempont létezik.
Van aki a legjobb márkát keresi és van aki a legolcsóbbat, és van aki a legjobb ár érték arányú készüléket egy adott összeghatárig.
Van akinek csak hűtésre kell és van aki fűtésre is szeretné használni, és van aki biztonsági tartalék megoldásként tekint rá, ha pl. a kazán elromlik akkor se fagyjanak meg.
Mivel lehetetlen azt mondani, hogy neked ez a klima lesz a legmegfelelőbb, általános szempontok szerint próbálok osztályozni, és segíteni a választásban.
Sokan erre a kérdésre a facebookon keresik a választ. De gondolkozzunk el azon, hogy ki mennyire tud erre érdemben válaszolni?
Hány olyan embert láttunk akinek van otthon a lakásában 4-5 különböző gyártótól származó klíma készüléke?
Biztos van ilyen ember, de a legtöbb ember 1-2 márkát ismer, azon belül is 1 modellt.
Persze ettől függetlenül mindenkinek meglesz a véleménye bármilyen márkáról, még akkor is ha soha életében nem került kapcsolatba vele.
Ez kb.: ugyanolyan mint amikor az utca emberét megkérdezzük arról, hogy mi a véleménye a Lamborghini sportautó ról, mivel drága mindenki azt gondolná, hogy szuper dolog lehet ilyet birtokolni.
De véletlenül az egyik szomszédomnak tényleg volt is ilyen autója. Azt mondta hogy utálta, először is ki – beszállni az autóba egy kisebbfajta szenvedés volt, és a közlekedés is csak az első pár hónapban volt izgalmas, utánna rájött, hogy miden kátyút megérez, és az autó hangja is csak az első pár hónapban volt izgalmas „durrog, puffog, zúg, búg” ezekkel a szavakkal jellemezte.
És mondta, hogy az állandó zúgás miatt egy hosszabb út után alig várta, hogy kisszálhasson, és végre csend legyen körülötte.
Ezzel a rövid kitérővel csak azt akartam szemléltetni, hogy egész más egy használati eszközről úgy véleményt alkotni, hogy csak kívülről, halomásból ismerjük, vagy pár percig állunk mellette és más az amikor életvitelszerüen használjuk.
Milyen márkát érdemes venni?
Ez talán a legfontosabb kérdés, mert ha megvan a márka, akkor onnantól kezdve már viszonylag egyszerű a katalógusból a megfelelő készülék kiválasztása.
Én talán azzal kezdeném, hogy milyet ne válaszunk!
Semmiképpen nem javasolok olyan márkákat aminek nincs itthon márkakereskedése, alkatrész elátottsága.
Hogy miért nem javaslom ezt egy példával szemléltetném: Egy ismerősöm felhívott, hogy nézzem már meg a klímáját mert nem müködik.
Kérdeztem, hogy miért nem azt hívja aki felszerelte, erre az volt a válasz, mert a weboldala megszűnt a telefonszámon előfizető nem kapcsolható.
Hogy kerek legyen a történet, sem számlát, sem garancia papírokat nem kapott a készülékhez.
Kimentem megállapítottam, hogy a kültéri egységben lévő elektronika ment tönkre.
Az egyetlen baj, az volt, hogy olyan készülék volt amiről én soha nem hallottam.
Azért vette, mert olcsó volt!
Próbáltam a készülék nevére rákeresni, hátha találok valamilyen alkatrész beszerzési forrást, de magyar nyelvűt nem találtam.
Pár idegen nyelvű oldalt találtam török nyelven. A lényeg, hogy nem sikerült alkatrészt szerezni a készülékbe. 🙁
Az elektronika kb: 30.000 Ft lett volna, de helyette egy új készülék lett a vége!
Igy lesz az olcsóból nagyon drága!
Érdemes azt is tudni, hogy van pár gyártó cég és van egy csomó márka ami ezekben a gyárakban készül, különböző neveken, és különböző paraméterekkel.
Kilima gyártó üzemmel rendelkezik a: Gree, AUX, Midea, Daikin, Panasonic, LG, stb….
Azt hogy melyik gyártó a legnagyobb nem egyszerű meghatározni, ugyanis a legtöbb cég nem csak klimát gyárt, hanem sok egyéb müszaki terméket is, igy bevétel alapján nehéz sorrendet felállítani, ha csak a lakossági klímákat nézzük akkor a Gree, Daikin, AUX sorrend
De ha az ipari hűtést is beleveszik a képletbe a Daikin a legnagyobb név.
És vannak klima OEM (Original Equipment Manufacturer) márkák, amik rendelésre készülnek jellemzően Kínai Gree, AUX vagy Midea gyárakban, esetleg más kevésbé ismert kínai gyártónál.
Pár példa ilyen OEM márkákra: AEG, Airfel, Airwel, Aiwa, Ande, Ariston, Argo, Azuri, Atlantic, Beko, Bosch, Baxi, Concept, Carrier, Cascade, CH, Comfee, Daewoo, Electrolux, Eurolamp, Ferroli, Finlux, Fisher, Fram, Galanz, Genex, Hausmeister, HD, Heinner, Kaisai, Korel, Manta, MDV, Nippon, Nord, Nordstar, Olimpia, Orion, Polar, Rcool, Sensei, Sharp, Sinclair, Skyworth, Star-light, Syen, Tesla, Thermex, Tosot, Toyotomi, Olimpia, Vaillant, Vivax, Whirlpool, Vortex, Zephir, Yamato, York a listát még lehetne sorolni, mert a hazai klíma márkák közül a legtöbb ide sorolható.
Ami esetleg feltünhet, hogy vannak nagyon jól csengő márkák is a listában: Aeg, Beko, Bosch, Electrolux, Whirlpool. Ezek a gyártók kiváló konyhai, vagy egyébb termékeket gyártanak, viszont klímákat nem!, és sajnos amit gyártatnak azok is mondjuk rá, hogy sokszor a legalsó polcos termékek.
Ez gyakran az áron is meglátszik, mivel például az Electrolux vagy Whirlpool néven forgalmazott klimákat az átlagár alatt lehet megkapni.
Senki ne gondolja, hogy a 150.000 Ft os Whirlpool klimában ugyanolyan vagy jobb minőségú alkatrészek vannak, mint mondjuk egy 270.000 Ft os Gree klimában.
Csodák nincsenek! Olcsón jó minőséget előállítani nem lehet!
Én, nem szeretek roszat mondani egy márkárol sem, mert akár márkán belül is lehetnek eltérések minőségben, de én ezt valahol a vásárlók megtévesztésének tartom, amikor egy nagy nevű cég olcsó gagyi kínai készülékeket árúl a saját márkaneve alatt.
Mert a vásárlók szerintem joggal várják el, hogy egy ismert minőségi márkanévtől minőségi terméket kapjon.
A legtöbb OEM klima forgalmazó nem egy világmárka, hanem Magyar cégek állnak mögötte, itthon jól cseng a neve, mert nagyon sok pénzt költenek reklámra, de ha átmegyünk valamelyik szomszédos országba már nem fogják tudni, hogy mi az a Cascade, Fisher vagy Rcool, stb…
Ha valakinek elég pénze van, elutazhat kínába és ott olyan készüléket gyártanak neki amilyet csak szeretne.
Gyakorlatilag egy katalógusból kell kiválasztani az elérhető alkatrészeket. Ezek lehetnek jobb és rosszabb minőségűek. Újabb vagy régebbi fejlesztések.
Ezek határozzák meg a kész termék minőségét, és műszaki paramétereit, és természetesen az árát is ez fogja meghatározni.
Ha egy készülék ára sokkal olcsóbb mint a hasonló paraméterekkel rendelkező konkurens gépeké, akkor ott biztos lehet benne az ember, hogy valamivel kevesebbet fog kapni a pénzéért. Például egy 3-4 évvel ezelőtti fejlesztést kap meg, ami minden bizonnyal valamiben kevesebb vagy rosszabb mint a legújabb fejlesztések.
Gyakori, hogy az OEM márkán belül egyik tipus mondjuk a Midea gyárban készűl a másik tipus pedig a Gree gyárában, vagy valami ismeretlen gyártónál.
Az olcsó készülékeknél a régebbi (5-6 éves) tipusokhoz az alkatrész beszerzés gondot okozhat, mert új korában is régi műszaki alapokra épült, és egyszerüen egy idő után nem éri meg alkatrészt gyártani hozzá.
Fontos, hogy az olcsó „gagyi” klima ha elromlik, nagyon nehéz lesz szakembert szerezni aki elválalja a javítását. Egyfelől mint írtam bonyolultabb az alaktrész beszerzés, és mivel a készülék nem tartós alkatrészekből épülnek, ezért várható, hogy hamarossan újra elromlik. Szóval ezeket senki sem szivessen javítja.
A kültéri egységet megnézve rendszerint gyorsan kiderül, hogy melyik készülék melyik gyárban készült. Melyik évjárat klónja. Sajnos arra nincs garancia, hogy a belső alkatrészek is 100% ban megyegyeznek.
A hasonlóság nem a véletlen műve! (ez mind Midea termék)
Ha valaki biztosra akar menni, akkor ez már eleve egy nagyon jó szűrő.
Persze nem állítom, hogy az OEM termékek rosszabbak (sokszor nem is olcsóbbak) , mint a gyártók saját készülékei, melyeknek van hazai képviseletük, de általánosságban elmondható, hogy az olyan márkák, amik mögött felvállaltan egy gyártó áll, stabilabb szervizháttérrel és alkatrész utánpótlással rendelkeznek.
Szóval, én elsősorban az olyan márkákat ajánlom amelyek közvetlenül a gyártó termékei, azon belül is a Gree és az AUX termékeket.
Persze a japán készülékek minden bizonnyal jobbak. De az áruk is egy szemmel látható összeggel többe kerül.
Ráadásul az olcsóbb japán alapkészülékek funkciók tekintetében sokszor kevesebbet tudnak mint egy középkategóriás kínai készülék.
Az, hogy pontosan miben jobbak nehéz megmondani, elvileg tartósabbak, bár ezt szerintem nehéz számszerüsíteni, mert a jobb kínai gyártók is nagyon megbízható gépeket gyártanak.
Azt nehéz lenne állítani, hogy hatékonyabbak, mert COP és SER értékek nagyon hasonlóak (azonos kategóriában).
A kültéri egység halkabb: Ez minden bizonnyal igy van. Viszont a kültéri egység zaja, leginkább a szomszédot szokta zavarni.
Hűtés üzemmódban mondjuk rá, hogy minden készülék „halk”, igazán hangoskodni fűtés üzemmódban szoktak, viszont szerencsére ekkor a legtöbb szomszéd is csukva tartja az ablakát.
Persze ha olyan helyen lakunk ahol nagyon közel van a szomszéd, vagy akár a mi hálószobánk ablaka, akkor érdemes elgondolkodni egy japán gépben is.
Inverteres vagy nem inverteres?
Mivel 2008-óta csak és kizárólag Inverteres készülékeket lehet értékesíteni az EU területén, ezért a válasz egyértelműen az, hogy Inverteres készüléket.
Ezt csak azért gondoltam, hogy tisztázni kell, mert árajánlat kérésnél volt már pár ember, aki azt kifogásolta, hogy az ajánlott készülékek nem inverteressek mivel nincs külön feltüntetve a készülék adatlapján.
Nos igen, mivel közel 20 éve nem lehet más készüléket kapni, ezért ezt nem szokták külön feltüntetni, ahogy a televíziónál sincs feltüntetve, hogy színes TV, hiszen ma már csak színes TV-t lehet kapni.
Röviden mi a különbség az inverter és a nem inverteres (ON-OFF) típus között:
A régi nem inverteres készülék kétféle üzemállapotot tudott vagy ki volt kapcsolva, vagy be volt kapcsolva és maximum fordulatszámon pörgött.
Ez gazdaságtalan, és nem is komfortos, mivel mondjuk egy 20 fokra beállított klima nagy hiszterézissel (hőingadozással) üzemelt, gyorsan lehűtötte a szobát 19-20 fokra, majd hagyta felmelegedni 22-23 fokra. és ezt ismételte egész nap.
Az inverteres készülékek, többnyire mindig be vannak kapcsolva, és a kompresszor és a ventilátor sebességét mindig az igényeknek megfelelően állítják be.
Ezáltal jóval takarékosabb és jóval pontosabb hőmérséklet szabályozást tudnak elérni.
Zajhatás. (decibel)
Beltéri egység:
Sokaknak semmit nem jelent az, hogy a beltéri egység hangereje 19dB(A) vagy 23dB(A)
És sajnos ha még utána is néznek akkor is nagyon félrevezető információkat lehet találni, hiszen a 20dB(A) az az emberi lélegzet hangereje, a 25dB(A) pedig a suttogás hangereje.
Ezen információk birtokában jogossan mondhatja valaki hogy a suttogás is nagyon halk akkor miért is ne lehetne 23dB(A) es készüléket venni? Hiszen az még a suttogásnál is halkabb!
Nos természetesen lehet ilyen „hangos” készüléket venni, de nagyon nem mindegy hova szereljük azt fel!
Egy nappaliba ahol soha nem fogunk aludni, oda elmegy egy ilyen zajos készülék is.
Viszont ha hálószobába vagy annak a környékére (mondjuk a hálószoba előtti térbe) szeretnénk klímát akkor egy 23dB(A) as készülék már hangos lesz!
Sokan mondják, hogy dehogy hangos, átmentem a szomszédhoz neki is ilyen klímája van és nem tűnt hangosnak!
Erre azt szoktam kérdezni, hogy eddig nappal hányszor zavarta egy szúnyog vagy egy légy repkedése a szobába?
Rendszerint a legtöbb ember meg sem hallja napközben ezek repkedését, este viszont egy szunyog is 10dB(A) ! val halálra tud idegesíteni.
A szomszéd kutyájától nem is beszélve, ami nappal is ugyan úgy ugat, csak egyszerűen kevésbé zavaró nappal mint este.
Este amikor lefekszünk akkor a környék elcsendesedik, az érzékszerveink viszont felerősödnek, különösen a hallásunk, hiszen sötétben a hallásnak nagyobb szerep jut mint a látásnak.
Sokan úgy gondolják, hogy a decibel skála is hasonló mint a mérőszalag centiméter skálája, ahol minden eggyes szám között ugyanakkora a távolság azaz 1CM.
De sajnos a decibel skála logaritmikus, ez azt jelenti hogy az egymás után következő számok egyre nagyobb értéket képviselnek.
+3 decibel már dupla akkora hangerőt jelent.
Ez olyan mintha a centiméter skálán a 20cm után a 23cm helyett 40cm lenne!
Szóval hidje el, hogy nagyon nem mindegy az, hogy 19dB(A) vagy 23dB(A) a legkisebb zajhatása a készüléknek.
Fentebb azt írtam, hogy nappaliba nyugodtan mehet a zajosabb készülék, de igazából ez a halk zúgás, már egy filmnézés, vagy zenehallgatás közben is zavaró tud lenni.
Kültéri egység:
Talán nem árulok el nagy titkot, hogy a kültéri egység lényegessen hangosabb mint a beltéri egység.
A zaj nagy részét a kompresszor állítja elő.
Mivel a kültéri egységet nem lehet egy fix fordulatra beállítani ezért itt a gyártók csak egy átlagos hangnyomás értéket adnak meg.
Szerintem a japán gépek tudása itt nyilvánul meg leginkább mert valamivel csendesebbek, mint a kínai modellek.
A japán gépekre 48-50dB(A) értéket adnak meg addig a kínai gépekre 50-52dB(A)
De mivel ez egy átlagos érték ezért nem lehet azt állítani, hogy a gépek között minden körülmények között ekkora a különbség.
Hűtés üzemmódban minden klima viszonylag csendes, persze azért ha lehet ne a hálószoba ablaka alá szereltessük (és a szomszédé alá se)
Nagyobb hangerőn főleg fűtés üzemmódban, és akkor is az indítás utáni percekben szoktak üzemelni a készülékek.
Amikor már beállnak a hűtőközeg nyomásértékek akkor elkezdenek visszavenni a kompresszor fordulatszámból, ezért a hangjuk is csökken.
Én úgy gondolom, hogy a beltéri egység zajhatása fontosabb, hogy kisebb legyen, elvégre az van velünk egy légtérbe.
A kültéri egység zajszintje akkor igazán fontos, ha csak hálószoba környékére, erkély beugróba, tetőre, szomszéd ablaka alá lehet a kültéri egységet elhelyezni!
Hűtés fűtés kérdéskör.
Ma már nem lehet olyan készüléket kapni ami ne tudna fűteni!
Ugyanakkor a fűtési hatékonyságban jelentős eltérések vannak.
Fűtés rásegítésre alkalmasak készülékek:,
Ezek a készülékek rendszerint a legolcsóbb legalapabb készülékek.
Ezek sokszor picit zajosabbak, mint a drágább modelek, igaz nem jelentős az eltérés.
A távirányítója sok esetben kicsi, nincs háttérvilágítás, (ez esete azért zavaró, amikor lámpát kell kapcsolni, ha valamit állítani akarunk). És rendszerint látszik rajta az olcsóság.
Ezekben a készülékekben nincs cseptálca és karter fűtés. Ezálltal a víz könnyebben bele tud fagyni a készülékbe. A karter fütés hiánya pedig a kompresszort teszi hamarabb tönkre, föleg ha gyakran kapcsolgatjuk ki meg be a készüléket.
Ugyanis télen kikapcsolt állapotban a kompresszorolaj lehűl (megdermed), ezáltal romlik a kenőképessége. Ha folyamatossan van télen használva akkaor ez nem okoz gondot, mivel az olaj folyamatossan meleg lesz.
És rendszerint sok egyéb extra funkció is hiányzik belőlük: 3D lamellamozgatás, antigomba funkció, stb…
Fontos, hogy amennyiben mégiscsak szeretne ezzel füteni az ember, készüljön fel arra, hogy ezeknek a készülékeknek a tudása már -8 fok környékén jelentősen csökken.
Mit jelent ez: Fűtés üzemmódban a készülékek +45C fok körüli meleg levegőt fújnak be a lakásba, de ezek az olcsóbb készülékek -8C foknál már érezhetően langyosabb levegőt +35C kezdenek el befújni, sajnos pont akkor amikor a leginkább szükség lenne a melegre. (ez mellet már inkább fázni fogunk, föleg ha nagyobb helységgel vagy rosszabb hőszigeteléssel rendelkezik a ház!)
Szóval én ezeket a készülékeket tényleg csak akkor ajánlom, ha valakinek annyira kevés pénze van klímára, hogy 20-40 ezer forint felárat nem tud kigazdálkodni, vagy tényleg csak és kizárólag hűtésre fogja használni Pl. nyaralóba.
(Nyaralóba olyat érdemes venni ami tudja a 8C fokos fagymentesítés funkciót)
A következő szint a fűtésre alkalmas készülékek:
Ezek -25 de akár egyik másik készülék -32 C fokig képes fűteni.
Ezek az én tapasztalatom szerint -15 fokban is 45C fok körüli meleg levegőt fújnak be a lakásba. (ennél hidegebb időben nem tudtam még kipróbálni)
Én ezeket a készülékeket szoktam ajánlani, mert hiába van othon az embernek szuper gázkazánja, vagy fatüzeléses rendszere, bármikor bármi történhet ezekkel is.
Pl: Az oroszok elzárják a gázcsapot, miközben mi meg elcsúszunk a jégen és eltörik a lábunk. Igy azért elég nehéz a fatüzelésű kandallót is megrakni.
Szóval, pár ezer forint felárért szerintem érdemesebb ilyen készüléket választani, és igy lesz egy tartalék fűtési rendszerünk.
A távírányító lényegessen prémiumabb hatást kellt, rendszerint háttérvilágítással.
A készülékek pedig minden funkciót tudnak amire szükség lehet.
A legfelsőbb színt a fűtésre optimalizált készülékek.
Ezek „dupla” kompresszorral készülnek, és sokkal! nagyobb kültéri egységet kapnak.
És persze egy jóval nagyobb számot az árcédulára.
Példa: Gree Comfort Pro 3,5kW- 320.000 Ft vs. Amber Royal 3,5kW – 498.000 Ft
A különbség: 178.000 Ft!
Megmondom őszintén, én ezeket a készülékeket nem igazán tudom hova tenni.
45C foknál melegebb levegőt ezek sem tudnak befújni.
Magyarországon -10C fok is nagyon ritkán van, épp ezért szerintem nincs olyan helyzet amikor ezeknek az előnyét ténylegessen ki lehetne használni.
Hiába hatékonyabbak ezek a készülékek, ha az árkülönbséget 6-10 év folyamatos használat után hozzák csak be egy olcsóbb géppel szemben. (H tarifa esetén)
Szóval érdemes kicsit utána számolni, a vásárlás előtt hogy mikorra térül meg a felár!
Klima Funkciók:
Ma már a középkategóriás készülékeknél 30-40 pontba van szedve, hogy milyen funkciókat tud a készülék.
Ezeknek egy jó része a parasztvakítás, azaz olyan funkciók, amiket jó eséllyel soha nem fogunk használni, vagy olyan „funkció” ami igazából felhasználói szempontból nem jelent semmit (blue vagy gold bevonat, ezek csak a hőcserélő oxidációját gátolják, kb mint a festék az autón)
Sok klímánál feltüntetnek olyanokat, hogy szénszűrő, ezüst ion filter, Mosható porfilterItt az első kettő, az egy kicsi kiegészítő szűrőbetétet jelent, ami utólag is megvásárolható, a mosható porfogó pedig minden klímában megtalálható.
Igazából nagy különbségeket nem fogunk találni a hasonló árú készülékek között.
És szerintem amire tényleg szüksége van az embernek azt már nagyjából az alapkategória is tudja.
Ami szerintem fontos és hasznos: Wifi, Ultra csendes működés (18-19dB(A)), AntiFungus gombamentesítő funkció, előlapi LED kijelző, temperáló funkció fagymentesítéshez, Négyirányú motoros lamellamozgatás.
Ami még jó dolog az a Páratartalomra történő szabályzás, igaz ez csak a drágább készülékekben van benne. A dolog lényege annyi, hogy a hőérzetünk a levegő páratartalmától nagyban függ. A párásabb levegőnek nagyobb az energiatartalma, ezért sokkal melegebbenek is érezzük, mint ugyanazt a hőfokot kevés páratartalom mellett.
Nemrég megjelentek az Inteligens klimák, és ezért is el lehet kérni jó pár ezer forinttal többet.
Pl: Egy PIR szenzor segítségével figyeli, hogy van e épp valaki a helyiségben, és az alapján állítja be a hőmérsékletet. Vagy megprobálja megtanulni a szokásainkat.
Állítólag akár 20% energiamegtakarítás is elérhető ezzel.
Ém öszintén em sok értelmét látom, egyfelöl ha rövid időre hagyom el a helységet akkor nem akarom azt hogy felmelegedjen a szoba akár csak +2C fokkal is.
Másfelöl a legtöbb embernek elléggé rutinszerüen telnek a napjai, amit szinte minden Wifi képes klimába be lehet programozni, hogy hétköznap reggel 6-órakkor kapcsoljon be 24 fokon füés üzemmódban, majd 8-órakkor csökkentse a hőfokot 22 fokra, majd 16-órakkor újra csináljon 24-fokot, majd este 23-órakkor kapcsoljon ki.
Ugyanezt hétvégére, vagy másnapokra is meg lehet csinálni eltérő programozással.
Szóval a legtöbb ember pár perc munkával igényeire tudja szabni a klimát.
Persze ezt mindenki döntse el maga hogy ez neki mennyit ér, de próbálj reálisan dönteni.
Wifi képesség.
Ezt külön kiemelem mert ez szerintem az egyik legjobb dolog a mai készülékekben!
Persze csak akkor ha a hozzá tartozó applikáció is elég fejlett.
A Wifi szinte ma már minden készülékben megtalálható, de azért érdemes pontosan megnézni mit kapunk a pénzünkért, mert például a Daikin alapkészülékéhez csak +30.e Ft felár ellenében lehet külső wifi modult venni.
És az applikáció tudásában is vannak eltérések, igaz ma már ezek is egyre fejletebbek.
De talán itt is elmondható az, hogy a nagyon olcsó készülékeknél közel sem biztos, hogy az applikáció frissítve lesz, és 5 év mulva az új telefonon is lehet e használni.
A nagyon olcsó gépeknél az aplikáció tényleg csak arra való, hogy a telefonunkról tudjuk ki meg be kapcsolni a készüléket és váltogatni az üzemmódok között.
Sok embernek ez is elég, de a jobb készülékek applikációja ennél többet tud. 
A legjobb funkció, hogy előre be lehet programozni a napi rutinunk szerint.
Például télen be lehet állítani, hogy hétköznapokon 6:30 ra fűtse fel a nappalit +25C fokra, majd 8:00 kor amikor már mindenki elment otthonról, vegye vissza a hőmérsékletet +23C fokra.
Majd 16:00 – 21:30 ig újra csináljon +25C fokot, és estére kapcsoljon ki teljesen, vagy vegye le a fordulatszámot a legcsendesebb re.
Hétvégén pedig 7:30 – 21:30 között végig +25C fok legyen a lakásba.
Természetesen a távirányítóról ezek az értékek a következő eltárolt időpontig felülbírálhatóak, azaz bármikor ki tudjuk kapcsolni a gépet, vagy tudunk változtatni a hőfokon.
Az időzítővel nincs olyan, hogy jaj elfelejtettem indulás elött ki vagy bekapcsolni, vagy este 23 órakor a távirányítót kell keresgélni, hogy csendesebb re kellene venni a készüléket, mert már aludni szeretne a család.
Ezzel a funkcióval szinte el lehet felejteni a távirányítót.
Csak amikor elkezdi valaki használni akkor jön rá, hogy ez mennyire jó dolog.
Breezeless azaz huzatmentes klima.
Ezeknek a klímáknak a légterelő lapátján több száz vagy ezer furat található.
A gyártók azt állítják, hogy ezen keresztül befújva nem is érezzük a klíma fújását.
Nos én ezt nem tapasztaltam.
Igaz az adott helyiségben csak 1db ilyen breezeless klima volt, azaz nem tudtam közvetlenül összehasonlítani egy hagyományos klímával, de én nem igazán vettem észre különbséget a klíma alatt állva.
Én egyébként a hagyományos klímát is be tudom úgy beállítani, hogy ne közvetlen rám fújja a hideg levegőt, igy ez a funkció számomra inkább reklámnak tünik mint egy igazán hasznos funkciónak.
Friss levegős klima:
Néhány eleve drága klimához lehet csatlakozztatni friss levegős modult.
Sajnos ezt sem adják ingyen 120.000-150.000 Ft körül van a felára.
Állítólag hővisszanyerős szellőztetést biztosít, amit nem is kétlek, viszont a hővisszanyerés hatékonysága már kérdéses. (a hővisszanyeréshez nagy felület kell, ami ebben nincs!)
Szépnek sem nevezném! Sok esetben nagyon látható, hogy ez egy útólag a klimára aggatott valami.
Egy viszonylag vékony csövön keresztül szívja be a levegőt, aminek a maximális hossza ha jól emlékszem 1m. Ezért nem lehet bárhol elhelyezni.
Ezek maximum! 30 m3/h légszállítására képessek, ez 1 ember számára elegendő!
Azaz egy átlagos család esetén önmagában ez nem alkalmas az elegendő friss levegő pótlásra!
Én ilyen klímát nem vennék!
Szerintem sokkal jobb választás egy középkategóriás klima mellé az egy helyiséges hőcserélő ventillátorok. Ezek jobb hatásfokúak (hőcserében) és több levegő szállítására képessek 30-70 m3/h, és az áruk akár olcsóbb is lehet 75.000 -200.000 Ft
Ezeknek több értelmét látom. A beépítéséhez sem kell nagy szaktudás, jóformán egy 110-150mm lyuk kell a falba, + elektromos bekötés.
A drágábbak sokkal jobbak mint amit a klimára lehet szerelni, az olcsóbbak picit zajosabbak, igy ezeket, a hállószobától távolabb szerelném be (igaz én eggyiket sem raknám a hálószobába).
További előny, hogy teljessen független a klimától, azaz bármikor használható önmagában is.
Persze legjobb a központi szellőztető rendszer, de ezt utólag kiépíteni sokszor nem lehet.
Energiahatékonyság: SEER - SCOP
Ez egy nagyon fontos mutatója a készülékeknek, mivel minél magasabb ez az érték, annál olcsóbb üzemeltetni a készüléket.
Sajnos sokan úgy gondolják, hogy egy 3,5kW os készülék elektromos áram fogyasztása 3,5kWh
Ezért félnek beszereltetni a készüléket, mert biztos nem fogja elbírni a 32A-es kismegszakító.
Szerencsére ez nagyon nem igaz!
Egy A+++ os 3,5kW os készülék átlagos! energiafogyasztása hűtés üzemmódban (maximális teljesítmény mellett!) 0,4kWh elektromos áram.
Aki esetleg nem értené, hogy lehetseges ilyen kevés árammal ekora teljesítményt elérni, az olvassa el ezt a cikket.
A SEER érték a szezonális hűtési teljesítményt mutatja meg.
Azaz hogy a hűtési szezonban átlagosan 1 kWh áramból mennyi hűtési energiát lehet előállítani.
Az SCOP érték a fűtési energiahatékonyságot mutatja meg.
Azaz hogy a fűtési szezonban átlagosan 1 kWh áramból mennyi fűtési energiát lehet előállítani.
Azt hogy ez anyagilag mit jelent ebből azért nehéz pontosan megmondani, hiszen a legtöbb lakásban soha nem kell folyamatosan 3,5 kW hűtési energia.
Azaz a készülékek többsége a folyamatos használat során beáll egy 20-60% közötti teljesítmény felvételre.
Ez lakásonként eltérő, hiszen egyiken kicsi az ablak másikon nagy, egyiken nincs szigetelés a másikon meg 20cm vastag szigetelés van, déli vagy északi tájolású, egyedülálló vagy sorház, stb…
De az sem mindegy, hogy valaki 22 fokra vagy 24 fokra állítja a készüléket.
Állítólag +-1C fok nagyjából +-6%kal növeli vagy csökkenti a fogyasztást.
Ezek a paraméterek nagyban befolyásolják, a végleges folyasztást, épp ezért szinte lehetetlen pontosan kiszámolni.
Kalkulált költségek (100% és 40% os (átlagos) teljesítményfelvétel mellett) 40Ft/kWh val számolva. Mint fentebb írtam a folyasztási értékek nagyon sok paramétertől függenek, igy csak általános tájékoztatásra szolgálnak.
A+++ 8,5 SEER = 16,4 Ft/h (6,5 Ft/h 40% teljesítménnyel)
A++ 6,1 SEER = 22,9 Ft/h (9,1 Ft/h 40% teljesítménnyel)
A+ 5,6 SEER = 25,7 Ft/h (10,2 Ft/h 40% teljesítménnyel)
A+++ 5,1 SCOP = 27,4 Ft/h (10,9 Ft/h 40% teljesítménnyel)
A++ 4,6 SCOP = 30,4 Ft/h (12,1 Ft/h 40% teljesítménnyel)
A+ 4,0 SCOP = 35,0 Ft/h (14,0 Ft/h 40% teljesítménnyel)
Látható, hogy egy (SEER) A+++ és egy A++ gép között átlagosan (40% terhelésnél) 2,6Ft/h az üzemeltetési különbség , ez havonta kb: 1800 Ft különbséget eredményez (non-stop használat mellett!)
Mondjuk egy +80.000 Ft os felár az A+++ os gép javára igy kb: 44 hónap folyamatos (hűtés) használat után „térül meg” ez közel 4 év. (természetessen ha valaki fűtésre is használja akkor gyorsabban)
Hosszú távon biztos, hogy jobban járunk egy drágább de takarékos készülékkel, de mindenki döntse el, hogy a saját használati szokásai mellett megéri e neki a drágább készülék.
H tarifával a fütési költségek megfelezhetőek. (október 15-től április 15-ig)
Viszont érdemes azt kiszámolni, hogy megéri e beköttetni a H tarifát, főleg, ha nincs szabványos villanyóra szekrény (mivel új villanyórát már csak szabványos szekrénybe szerelnek be).
Jó pár embertől hallottam, hogy H tarifát akar beköttetni, de csak az átmeneti időszakban akarja fűtésre használni a készüléket.
Egy szabványos villanyóra szekrény 300.e Ft + egyéb szerelési költségek. (szolgáltatónként az árak eltérhetnek)
Ez ebben az esetben szerintem nagyon nem éri meg hiszen ha évente 2-3 hónapban használja fűtésre az átmeneti időszakban havonta 2000-3500Ft ot tud megspórolni.
Igy a kb: 400.000 Ft os beruházás ~114 hónap alatt térül meg de mivel csak évente 3 hónapot használja fűtési szezonban ez kb: 38 éves megtérülési időt eredményez!
Természetesen ha valaki szabványos villanyóra szekrénnyel rendelkezik akkor a H tarifa költsége minimális igy a megtérülési idő szinte azonnali.
De ha ki kell építeni a szabványos szekrényt és egész télen ezzel akar fűteni, ráadásul több készülékkel akkor is lényegesen jobb megtérülési idővel lehet számolni.
Telepíthetőség (Beltéri mérete)
Sokan megrendelnek egy klímát, majd amikor a telepítésre kerülne a sor akkor szembesülnek vele, hogy a beltéri egység szélessége túl nagy, és ezért nem fér oda ahova eredetileg tervezték, ilyenkor hallom azt, hogy hűűű ez ilyen nagy?
A képeken sokkal kisebbnek nézett ki! Persze ezek a reklám fotók rendszerint nem egy kádárkockába készülnek, a koloniál szekrénysor mellett, hanem luxus házakba, ahol nagy szabad helyek vannak, minimál bútorzattal.
A nagy térben pedig egy nagy tárgy is kisebbnek tűnik, mint egy kis térben.
Például a folyósora lett tervezve, de nem fér oda a szélessége vagy a magassága miatt.
Vagy odafér de hülyén néz ki, mert mondjuk be van szorítva két ablak közé (ez még a jobbik eset)
De az sem néz ki jól amikor a készülék egy része a függöny mögé kerül, vagy a készülék egy része a szekrény főlé van szerelve.
Esetleg túllóg a falon.
A beltéri egység méretekben elég nagy a szórás van amelyik keskenyebb de hosszú (Gree), és van amelyik kicsit tömzsibb, de rövidebb (AUX).
A 3,5kW os készülékeknél kb: 75cm – 105cm között van a szélességi tartomány. Ez azért elég jelentős eltérés, akinek szükös a hely, az rendelés előtt mindenféleképp nézze meg a gyári adatlapon a készülék méreteit.
Nagyobb teljesítményű készülékeknél még nagyobbak a méretek.
A készülékek magassága jellemzően 30cm körül alakul, ebbe nagy különbségek nincsennek, viszont sokan nem kalkulálják azt bele, hogy a készülék felett hivatalossan 15cm szabad helyet kell hagyni. (minimum! 10 cm).
Ma már szinte minden beltéri egység fentről szívja be a levegőt, ezért nem lehet fentebb rakni (+ a szerelés alatt a beltéri egységet meg kell dönteni. felfelé)
Továbbá figyelni kell arra, hogy a beltéri egységből a kondenzvíz ki tudjon folyni (rendszerint a szabadba) ehhez lejtésre van szükség, azaz mondjuk nem tud a víz egy ajtót – ablakot megkerülve folyni, kivéve csapvíz szivattyúval, de az extra költség, és extra kockázat (nem javaslom)
Most a telepítésről csak ennyit, hamarosan készül egy újabb cikk, ahol a telepítést fogom részletesebben körbejárni, mivel rendszeresen tapasztalom, hogy a megrendelő egész más szempontokat néz mint a telepítő.
Sajnos sok olyan szempont van amibe a megrendelő nem gondol bele (honnan lesz áram, hova folyik a víz, hol lesz a kültéri) érdemes lesz elolvasni.
Garancia
A készülék gyártók eltérő garancia időket adnak a készülékekre.
A nagyon olcsó készülékekre általában csak a kötelező minimumot adják 1-2 év.
A garancia időt az is befolyásolja, hogy gyártói készüléket veszünk, vagy OEM készüléket.
Sok esetben ugyanazt a készüléket kapjuk, maximum a műanyag burkolatban van eltérés, de mégis eltérő garanciát kapunk rá.
Általában a gyárak több garanciát adnak mint az OEM partnerek.
Ennek az az oka, hogy az OEM készülékekre igy lehet nagyobb profitot realizálni, ha kevesebb a garancia.
A legismertebb gyártók garancia ideje (készülékenként eltérő is lehet):
Gree: Alapból 3 év garanciát ad a készülékekre, de regisztráció esetén ez 10 évre bővíthető. (nem minden készülék esetében és vannak bizonyos kizáró tényezők)
Daikin: 3 év garancia
AUX: 3 év teljeskörű garancia és +7év garancia a kompresszorra.
Midea: 5 év garancia
Sok ügyfél meghallja, hogy a Gree készülékekre 10 év garancia van, és ez elég is a döntéshez, rögtön mondják, hogy azt kérik, még akkor is ha emiatt jó pár ezer forinttal többet kell fizetni.
A 10 év garancia szerintem is nagyon jó dolog, de tudni kell, hogy a garancia egyik feltétele az évenkénti kettő karbantartás (takariítás) amit csak szakember által fogadnak el (számlával igazoltan).
Ezt az évenkénti 2 takarítást egyébként minden gyártó előírja, és érdemes is lenne betartani (de minimum az évente 1x-i takarítást az egészségünk miatt)
A lényeg ezzel kapcsolatban az, hogy sokan megveszik a 10 év garancia miatt a készüléket, és első évben még ki is hívnak takarítani.
A második évben már csak az ügyfelek 70% a rendeli meg a takarítást.
A harmadik évben már csak 40-50%
A negyedik évben már ennél is kevesebben.
Aztán persze van, hogy pár év múlva amikor már dohos szag jön a klimából csak kihívnak, és ilyenkor kiderül, hogy a bevásárlóközpontban kapható 3000 Ft os fertőtlenítő spray-al próbálták meg takarítani, gondolván, hogy igy mennyi pénzt spórolnak.
Persze amikor a mosás végén megmutatom a tartály tartalmát, hogy ez mind ebből jött ki, na akkor hüledeznek kicsit, hogy te jó isten….
Egyébként nem lehetetlen a klimát házilagos eszközökkel is kitakarítani, ezzel akár pénzt spórolni.
De a lényeg, az, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy biztos ki fogjuk e hívni a klímást évente 2 alkalommal vagy csak 1x fogjuk ezt megtenni (mert pl tényleg csak hűtésre használjuk a gépet)
Mert ha nem hívjuk ki évi 2 alkalommal, akkor bukjuk a garanciát, és teljesen feleslegesen vettünk meg egy készüléket 40-70 ezer forinttal drágábban (amennyiben a garancia idő volt a döntő a választásnál).
Tudni kell azt is, hogy a gyártók és az OEM márkák nagyon eltérően állnak a garanciális meghibásodások hoz.
Mig az AUX és a Gree egy hűtőköri elem (pl: kompresszor vagy szelep) meghibásodása esetén a komplett kültéri egységet cseréli egy újra (garancia időn belül)
Addig mondjuk a Midea és a legtöbb OEM gyártó elküldi a cserealkatrész, és a klimásnak kell ki és beforrasztgatnia a készülékbe.
Hagy ne mondjam, hogy mennyivel időigényesebb a készülékből a hűtőközeget visszafejteni, a készüléket leszerelni, elvinni a műhelybe és ott ki-be forrasztani az alkatrészeket.
Majd utána megcsinálni a tömörségi nyomáspróbát, ha minden jó akkor újra elvinni a gépet, újra felszerelni…
Ezért a munkáért a klimás az importőr felé számlázhat 20-30. ezer forint költséget, de ez egyszerűen nem éri meg, hiszen 2 napi munka + üzemanyag + parkolás megy el egy készülék javításával, és azért mindig kérdéses az is, hogy az a javítás mennyire volt szakszerű, hiszen nem mindegy hogy a forrasztáshoz milyen anyagot használ valaki, került e kosz a készülékbe, stb…
Szóval akkor milyen készüléket ajánlok:
Elsősorban a Gree és az AUX klímákat szoktam ajánlani, ár érték arányban, megbízhatóságban szerintem nagyon jók és mindent tudnak amire egy átlag embernek szüksége lehet. És saját gyárban készülnek, igy az alkatrészekkel sem lesz gond. (szerencsére nagyon kevés a meghibásodás)
Ha valakinek a garanciaidő a fontos akkor Gree (Pl: Gree Comfort pro)
Ha valakinek az ár/érték akkor AUX (pl: Gamma 3, Delta 3, Magma)
Ha valakinek az ár akkor az OEM készülékek közül: Rcool (Aux gyártmány), Syen (Gree gyártmány), ezt a listát még biztos lehetne bővíteni, de én sem ismerek minden terméket, attól, hogy felszerelek évente pár egyébb OEM márkát, még nem tudok konkrét véleményt alkotni a termékről, hiszen ahoz hogy ajánlani tudjam ennél több információval kell rendelkezni egy adott tipusról vagy márkáról.
Ha a pénz nem számít akkor pedig japán készüléket (Daikin, Fujitsu, Panasonic, stb.)
Természetesen az OEM modelekből is lehet válogatni, de ezeknek a pontos gyártóját néha nehéz meghatározni, és annyi biztos, hogy nem jobbak amint a gyártói márka, arra sokkal nagyobb az esély, hogy az olcsóbb ár miatt olcsóbb pár éve fejlesztett alkatrészek kerülnek bele.
Ami a felsorolásból kimaradt nem feltétlen a véletlen műve (persze az is lehet)
Vannak gyártók akiknek a készülékeit a garanciális ügyintézés miatt nem ajánlom.
Ugyanis míg a Gree vagy az AUX egy hűtőköri hiba esetén, ami csak forrasztással javítható, a komplett kültéri egységet cseréli egy újra, addig sok más gyártó, vagy márka csak csere alkatrészt küldi, a többit meg oldja meg a klimás.
Ezzel nem is lenne baj, ha egy ilyen javítás nem több napos munka lenne. (feltárni a hibát, alkatrészt rendelni, készülékből a gázt lefejteni, a készüléket leszrelni, elvinni, megjavítani, visszavinni, felszerelni, feltölteni, stb…)
Melyik készüléket „nem” ajánlom:
Itt sok típust és márkát lehetne felsorolni, föleg a már fentebb említett olcsó OEM gyártók közül.
De ezt nem teszem, és nem is tehetem!
Akinek csak 150.e Ft ja van klimára annak hiába ajánlanám a 250.e Ft os készüléket.
Viszont megemlíteném, hogy a Daikin Sensira és a Gree Pulse alapmodeljeit nem feltétlen ajánlanám.
Ár érték arányban szerintem nem jók! Ezt csak azért teszem, mert sokan úgy gondolják, hogy ezek közel ugyanazt tudja, mint a következő drágább model, legalábbis sokan keresnek meg azzal, hogy mondjuk a Gree pulse ben gondolkozik, mert ugy hallotta, hogy a Gree jó, ez meg még „olcsó” is.
Ha jó is meg olcsó is akkor mi baj lehetne?
Ezek csak -15C fokig képesek füteni.
És hangosak 23-25 decibel! (persze mihez képest hangos) Szerintem ez a legnagyobb baj velük! Persze lehet ezt venni, de tényleg csak konyhába nappaliba érdmes rakni. (Aki nem érti miért nagy baj ez olvassa el fentebb a Zajhatás részt)
A daikin nál csak fel-le van automata légterelés. (ezzel mondjuk lehet eggyütt élni)
És wifi csak kiegészítő modullal érhető el, ami +30.000 Ft körül van.
Megbízható készülékek, viszont ezért az árért lehet találni sokkal csendesebb készüléket, akár olyat is ami -25C fokig képes fűteni, stb….
