Milyen fűtésre érdemes váltani a jelenlegi helyzetben?

Ezt a cikket azért írom mert a sajtóban, és a különböző közösségi felületeken, sorra olvasom, hogy ki hogy próbálja a jelenlegi helyzetet átvészelni.  
Még a háború kitörése előtt írtam egy cikket, ahol azt fejtegettem, milyen fűtési rendszert érdemes a házunkba beszerelni.  Link

Ott leírtam, hogy a gázos rendszereknél az a baj, hogy gyakorlatilag az Oroszoktól függ az, hogy van e gáz vagy nincs. 
Mint utólag kiderült, ez az írás, nagyon is igaz.  

Kezdjük ott, hogy egy új ház, és egy meglévő ház esetében a teljesen más az ésszerű döntés.
Egy új háznál, én csak a hőszivattyút tudom elképzelni mint megfelelő fűtési rendszer.

A használt házaknál, már kicsivel másabb a helyzet, főleg ha nincs 2-3 millió forintunk.
Most nem fogok minden fűtési rendszeren végigmenni, csak a népszerűbb alternatívákról ejtek pár gondolatot. 
Én ugy gondolom, hogy a legtöbb régebbi ház esetén, a klima a legjobb és leggazdaságosabb alternativa, akár ugy is, hogy a jelenlegi gázos rendszer mellé szereltet be az ember 1-2 készüléket.  Ez a ház értékét is nőveli, és ha elzárják a gázt akkor is lesz még mivel füteni. 

Természetessen a legjobb az lenne, ha minden házon 15-25 cm vastagságú höszigetelés lenne (falakon és a födémen is) és három rétegű nyilászárók kerülnének a házba. 
Sajnos ez a mai árakkal számolva borzasztó drága, egy átlagos Kádár-kocka esetében 6-8 millió  forint közötti összegből hozható ki.  Erre pedig a legtöbb családnak nincs pénze, még otthonfelújítási támogatással eggyütt sem tudják megvalósítani. 
Ezért ezeknél a házaknál, ha valaki sporolni akar, akkor kénytelen a fütési rendszerét korszerüsíteni.

Kondenzációs kazán:

A sajtóban több helyen olvastam, hogy a hirtelen gázáremelés miatt sokan a meglévő nyílt égésterű kazánjukat, modernebb takarékosabb kondenzációs kazánra kívánják cserélni. 

Az biztos, hogy ennek a fogyasztása 20-30% kal kedvezőbb mint a régebbi rendszerk fogyasztása.
Viszont sok ellenérv is szól ellene!
–  Nagyon költséges! Maga a kazán, csak 500-600.ezer forint, viszont a régi rendszer komoly átalakítása kell hozzá, legtöbb esetben kéménycsere, gázterv, ellenőrzések, engedélyek, stb…Ezekkel együtt a bekerülési költség 1 – 2 millió forint között lesz (közelebb lesz a 2 millióhoz)
– A legnagyobb baj, hogy ez a rendszer ugyanúgy az Oroszoktól fogg függeni, ha elzárják, vagy ha valaki felrobbantja, akkor hiába a takarékos kazán, nem lesz mit elégetni benne!

Én meghagynám a jelenlegi kazánt, és más alternatívát építenék ki mellé. 

Hidrogén kazán:

A dolog létezik, 2021 ben mutatták be az első lakossági hidrogén kazánt: Remeha-Hydra. De ez jelenleg csak proba üzemben müködik, megvásárolni nem lehet. 
A hidrogént ugyanúgy el lehet égetni mint a földgázt. 
Viszont a jelenlegi kazánok alkalmatlanok a hidrogén üzemre!  A vezérlése nem a hidrogénre van beállítva. Továbbá a hidrogén égése közben nem kevés víz keletkezik, amit el kell vezetni.

Oké nézzük tovább, mondjuk rá, hogy akinek van pénze az lecseréli a jelenlegi kazánját hidrogénes kazánra. 

Igen ám, de hogy fog a gáz eljutni a kazánig? 
A jelenlegi csővezetékek, nem igen lennének alkalmasak.

idézet az index cikkéből:
„Magyarországon a gázimport 20 százalékát meg lehetne spórolni – ezt állítja a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz veszik kárba a magyar gázinfrastruktúrák szivárgásai miatt.”

Egy ilyen rendszeren, amin ilyen sok gáz szökik el, a hidrogénből ennek sokszorosa tudna elillanni, hiszen a hidrogén a legkisebb elem a periodusos rendszerben. 

De most tegyük fel, hogy ez nem lenne gond. 
A hálózatot vagy földgázzal vagy hidrogénnel töltöm meg, a kettő együtt nem megy!
Azaz, ahoz, hogy hidrogénnel lehessen tüzelni, minden egyes háztartásban le kellene cserélni a kazánt hidrogénes kazánra. Ami kivitelezhetetlen, évekig tartó folyamat lenne. 
Ha nem cserélnék le, akkor a régi házakban megnőne a robbanásveszély, ugyanis az a rés ahol a földgáz nem fér át, az a hidrogén számára maga a diadalív.  Még zárt tartályban sem egyszerű tárolni, nem hogy olyan rendszerben ami sok helyen kenderkóc tömítéssel van ellátva. 
További gond, hogy a jelenlegi mérő órák is alkalmatlanok lennének a hidrogén fogyasztás mérésére. 

És ha ez nem lenne elég, akkor jöjjön a gyártása: jelenleg ipari mértékben  földgázból állítják elő, azaz, ha nincs gáz, nincs hidrogén se.  A másik megoldás a vízbontás, viszont ez nagy veszteségekkel jár, azaz nem igazán gazdaságos, ráadásul jelenleg annyi felesleges energiával sem rendelkezünk amivel érdemi mennyiséget lehet előállítani. 
Természetesen nem azt mondom, hogy egy ilyen rendszer elképzelhetetlen, viszont az szinte biztos, hogy nem a következő 10 évben fogunk erre átállni. 
Azaz senkinek nem ajánlom, hogy erre kezdjen el spórolni.  Akkor már nagyobb esélyt látok a „mesterséges” metán előállítására, de ez is nagyon távolinak tünik. 

Fatüzelés:

Bármennyire is környezatbarát tüzelési rendszernek tűnik a fatüzelés, sajnos nem az! 
Az égésterméke egésségkárosító és rákkeltő! 
A fatüzelésű kályhák felelősek a szálló porban található rákkeltő vegyi anyagok csaknem feléért!
Ráadásul télen a légmozgás is kisebb mint nyáron, ezért a füst nagyrésze a településen marad és az ott élőket mérgezi. 
Minél többen akarnak fával tüzelni, annál drágább lesz a fa, azaz egy idő után már csak annak éri meg aki saját maga meg tudja termelni a fa nagy részét.  A használata nagyon sok munkával jár: apritani, száritani, tüzelni, kormot takarítani, kéményt seperni.

Vésztartaléknak nem rossz ha van az embernek otthon egy kályhája, vagy kandallója, de a legtöbb ember számára, ez nem igazi alternatíva, sokan a tárolást sem tudják megoldani.

Hősugárzó:

A lehető legrosszabb, legdrágább megoldás. 
Ezt csak azért említem meg, mert egyre több helyen látok olyan hirdetéseket, ahol konnektorba dugható 500W os mini hősugárzót árulnak, és nagyon gazdaságosnak van beállítva. 
Nos ez szemenszedett hazugság! 
500W az nagyon kis teljesítmény!  A hajszárító legkisebb fokozatban 500-700W teljesítményt ad le. Ez maximum a fürdőszobát tudja fűteni.. 

Ha már ezt leírtam, akkor megemlíteném, hogy hasonló reklámokban hirdetnek mindenféle áram spóroló eszközt, amit csak a konnektorba kell dugni, és rögtön 10-30% kal csökken a fogyasztás!
Ezek is mind átverések! Csak a pénztárcát fogja csökkenteni! és nagyon drágán kap az ember egy szépen kinéző villogó ledes műanyag dobozt. 

Infrapanel:

Ez egy kicsit a parasztvakítás kategória, mivel semmivel nem takarékosabb mint egy olajradiátor, vagy egy vasalóval való fűtés. 
Persze vannak olyan helységek, ahol viszonylag gazdaságossan üzemeltethető, de ez nem az egész lakás lesz.
Napelemmel természetesen nullázható, ahogy bármilyen elektromos fűtés, de nem mindegy mekkora teljesítményű napelemet kell beépíteni a nullázáshoz. (a hőszivattyúhoz negyed akkora is elég!)
Sajnos, a legfrissebb hírek szerint a nepelemes szaldós elszámolási lehetőség meg fog szűnni, ez pedig az ilyen rendszerek halálát jelenti. 
Ugyanis mig eddig a nyáron megtermelt energiát télen fel lehetett használni, addig ezután erre nem lesz lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a januári fűtésszámlát a januárban megtermelt árammal kellene nullázni, ami gyakorlatilag lehetetlen. 

Villanykazán:

Sokat nem szeretnék róla írni. Ennek a használata is nagyon gazdaságtalan, mivel COP értéke: 1 (alatt van), azaz 1kW áramból nagyjából 1kW hő energia nyerhető.
Egy átlagos régi lakás fűtéséhez 10-14kW energia kell. Mivel ezzel pillanatok alatt elérjük a rezsicsökkentett határt ezért én most rögtön a 70 Ft os árral számoltam.
Ez azt jelenti, hogy óránként 700-980 Ft os áron lehet ezt a kazánt üzemeltetni.  A tényleges havi költséget kiszámolni nagyon nehéz, mivel, napközben kevesebbet megy, este többet, és ugye ahány ház, annyi féle hőszigetelési érték van. 
Ha csak 10kW al számolok, úgy hogy naponta csak 8 órát üzemel a kazán, ez akkor is minimum 168.000 Ft/hónap.  Ugyanez klímával kb.: 32.000 Ft  (csak COP:3 al számoltam, és rezsicsökkentett árammal)

Klíma:

A klíma is hőszivattyú, ugyanazon az elven működik, mint azok amelyeket a radiátorokra, vagy padlófűtésre lehet kötni. 
Az egyetlen különbség kis tulzással annyi hogy ezek közvetlenül a levegőt melegítik. 

Azt nem állítom, hogy ez tökéletes rendszer, mivel ennek is vannak hátrányai:
– Egy minimális hangja van, ez van akit zavar és van akit nem. A hang erőssége tipusonként és gyártónként eltérő, a drágábbak sokkal halkabbak mint az olcsóak. 
– Nem minden helyiséget tud fűteni. A csukott ajtón keresztül nem tudja befujni a levegőt, és a nagyon zegzugos lakásba is kevésbé hatékony. De ugyanez igaz egy fatüzelésű kályhára is!

Mindazonáltal, azok számára akiknek csak pár százezer forintjuk van, mindenféleképpen ezt ajánlom!
Egy átlagos 70-80 négyzetméteres lakásban is hatalmas segítség tud lenni akár 1db klima felszerelése.
Ez, átmeneti időszakban, és akár a téli melegebb nappalok esetében akár 80-100% ban is elég lehet a fűtésre (persze a fentebb írt kompromisszumokkal együtt)
Igy a meglévő gázos rendszert, elég csak a nagyon hidegben bekapcsolni.
H tarifával pedig tényleg fillérekből üzemeltethető. 

A klima ellentétben a többi fűtési rendszerrel képes hűteni is, ami nagy melegben akár életmentő is lehet. (egy idősebb szívbeteg ember számára ez a szó szoros értelmében igaz!)
Én csak olyan készülék megvásárlását javaslom, amelyek képesek -25 fokig füteni. Igaz, hogy ritkán van ilyen hideg, viszont ezek takarékosabbak a nagy hidegben is.

Költségek:  Egy jobb készülék ára 200-300.000 Ft között van.   (sajnos már inkább a 300 hoz közelebb), a felszerelés: 70-90.000 Ft környékén. 
Azaz, kb: 350.000 – 400.000Ft ból kihozható, egy klíma felszerelése. 

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy a klíma mitől gazdaságosabb, mint bármilyen más elektromos fűtés?

Nos, a válasz annyi, hogy a klíma az áramot nem fűtésre használja, hanem a hőt szivattyúzza. Ehhez pedig egy viszonylag egyszerű fizikai jelenséget használ, fel mégpedig azt, hogy a táguló gáz lehűl akár -45 fokosra is.
Ez a hideg gáz, a környezetéből hőt von el. Akár a -25fokból is lehet hőt elvonni!  
Az igy valamelyest felmelegedett gázt, ezután a kompresszor összenyomja. A gázok az összenyomás következtében felforrósodnak, amit bejuttatnak a beltéri egységbe, és ott már kb: 45 fokos meleg távozik a készülékből. 
Igy ezzel a megoldással, kb 1kW nyi elektromos áram felhasználásával 4kW nyi hő energiát tudunk nyerni. 
Vannak akik erre azt mondják, de ez nem lehetséges, hiszen ez örökmozgó lenne. Nos ez nem örökmozgó, hiszen az energia nagy részét a környezetből (nap-ból) nyeri, akárcsak egy napelem.

Hőszivattyú:

Most mondhatnám, hogy ez a rendszer a legjobb!
Egy új háznál nem is nagyon választanék más rendszert, viszont egy régi házba már nem biztos, hogy jó megoldás ezt választani.
A hőszivattyúk ugyanis nagy hőleadó felületek esetén gazdaságosak, azaz elsősorban padlófűtéshez jó ezeket használni. 
Viszont a 90 es évek előtt épült házaknál csak elvétve találni padlófűtést. Ezt utolagósan kiépíteni nem igen éri meg. 
Az ez után épült házaknál már lehet találkozni padlófütéssel. Viszont a kezdeti időben jóval kevesebb csövet használtak, mivel a gázkazán sokkal melegebb vízet állított elő. 
Egy ilyen padlófűtési rendszer mellett vagy fázni fogunk, vagy magas előremenő hőmérsékletet kell beállítani, ami viszont rontja a hatásfokot, és növeli az üzemeltetési költségeket. 
Sok házba radiátorokat szereltek, sajnos ezek is magas hőmérsékletre lettek tervezve, igy vagy fázni fogunk, vagy a költségeket nőveljük.
Vannak olyan radiátorok is amelyeknek nagyon nagy a hőleadó felülete, ezeket hőszivattyúhoz tervezték, viszont a régi radiátorok cseréje nagyon megdrágítja a költségeket. 

Ha valaki hőszivattyút szeretne, akkor a fentieken érdemes elgondolkodni, mivel rossz felmérés, esetén nagyon drágán fogunk fázni.
Én elsősorban akkor javaslok ilyen rendszert, ha valami nagyon nagy átalakításba fog valaki. mivel ilyenkor jóval kisebb költségek mellett lehet kiépíteni egy padlófűtés rendszert is. 

Pár kapcsolodó info:

Gyakran olvasom azt, hogy igen ám de mi lesz akkor ha nem lesz áram? 

Nos erre nagyon kicsi az esély! 
A paksi atomerömű önmagában képes a lakosság számára elegendő energiát termelni!
Azaz, ha minden más áramtermelési lehetőség megszünik csak ez marad, fűteni akkor is lehet vele. 

Természetesen ha ilyen történne akkor valószínűleg korlátozznák az áramfogyasztást.
Elsőlépésben a gyárak, cégek nem kapnának áramot, aztán a közintézmények.
Igy a lakosság számára biztos, hogy elég áram maradna. 

Gyakori kérdés, hogy a hálózat hogy bírná el, ha mindenki klímával fütene? 
Nos egy klíma viszonylag kevés energiát használ, még -20 fokban is kevesebb áramot fogyaszt, mint egy vízforraló, vagy mint egy porszívó!
Azaz legrosszabb esetben megkérik a lakosságot, hogy a nagy fogyasztókat ne használják egyszerre. De erre aligha lesz szükség.

De megjegyezném, hogy áram nélkül a gázkazán sem működik!