Márkák közötti különbség? Tényleg annyival jobb egy japán márka mint egy olcsóbb kínai? 

Márkák közötti különbség? Tényleg annyival jobb egy japán márka mint egy olcsóbb kínai? 

Ha megkérdezünk egy szakembert, hogy melyik márka a jobb, a kínai vagy a japán, akkor szerintem a 90% uk azt fogja mondani, hogy a japán készülékek jobbak.
Én is azt mondom, hogy a japán gépek jobbak. 

De ha már úgy teszik fel a kérdést, hogy megéri e a több százezer forintos felárat a japán készülék a kínaival szemben, akkor a válaszom már az lesz, hogy NEM!
Persze ez erőssen pénztárca függő is, hiszen van aki 1-2 hónap alatt keres meg 400.e Ft ot, és van aki néhány nap vagy óra alatt. 
Minél többet keres valaki, annál kisebb jelentősége van a pár százezer forintnyi árkülönbözetnek. 

Még mielőtt nagyon belemegyek a dolgokba  szögezzük le, hogy senkit nem biztatok arra, hogy a japán helyett kínait vegyen.
Azt hogy ki mit vesz mindenki döntse el saját maga, egyfelől azt mérlegelje, hogy mire van pénze, és hogy a pénzéért a lehető legjobbat kapja. 
A kínai márkák alatt az ismert márkaneveket értem, és nem a nevesincs modelleket. Ezekről majd a végén külön írok.

A leírást talán azzal kezdeném, hogy bármennyire is bonyolult szerkezetnek tűnik egy klima vagy egy hőszivattyú, valójában nagyon egyszerű szerkezetek. 
Ráadásul a felépítését tekintve, nincs különbség a japán és a kínai gépek között, pontosan ugyanazok az alkatrészekből épül fel az összes klima, és az alkatrészek elhelyezése is nagyjából egyforma. 

Nézzük is ezeket sorban:  

Kültéri egység részei: 

• Kompresszor – a rendszer motorja. Összenyomja a hűtőközeget, ettől indul be az egész varázslat.  A klima hangjának a 90+% áért ez az egység felelős. 
  A készülék jobb oldalán van elhelyezve, és úgy néz ki mint egy feketére festett tűzoltó palack.
  A felépítésében nincsennek nagy különbségek, mert mindegyik (lakossági gépben), egy dugattyús kompresszor van.
  De mégis talán itt lelhető fel a legnagyobb különbség, amit én sem tudok megmondani, hogy mi, főleg hogy ezek teljesen zárt egységek, kinyitni csak roncsolással lehet. 
  Itt a cégek apró módosításokkal igyekeznek minél jobb teljesítményt és minél kisebb zajt elérni, ezeket természetesen szabadalmakkal védik. 
  A japán gépek előnye talán itt figyelhető meg leginkább, hogy ugyanazt a teljesítményt alacsonyabb zajszint mellett produkálják. 
  Azért hozzátenném, hogy az előnyük, napról napra csökken, és ma már minden jobb gyártó 10 év garanciát ad a kompresszora. 

• Kondenzátor (hőcserélő) – itt adja le a hőt a külvilágnak. Ez az a bordázott rész a készülék hátulján, amit kívülről is látsz.
  Ebbe nincs jelentős különbség,  minden gyártónál hasonló. Eltérés csak a méretében, vagy az oxidációt megelőző bevonatban van.

• Ventilátor lapát + Ventilátormotor – A levegőt fújja át a hőcserélön.
  Ez is egy olyan alkatrész ahol a gyártónként minimális különbségek vannak. 
  Nehéz lenne azt állítani, hogy az egyik jobb mint a másik, az újabb ventilátor lapátok minimálisan kisebb zajt keltenek. 

• Elektronika / vezérlőpanel – az agy: vezérli a kompresszort, ventilátort, kommunikál a beltérivel.
  Itt már vannak különbségek, és talán ez a leggyakrabban elromló alkatrész. Viszont nem lehet azt mondani, hogy attól romlik el mert az egyik kínai vagy japán. 
  Lehet tervezési hiba. (ilyenkor hibás szériáról beszélünk)  De gyakran külső okok miatt is tönkremegy,  Pl egy kis pára okozta zárlat, vagy egy kis túlfeszültség az elektromos hálózatban. 

• Négyutas szelep

• 

    – Ez ma már minden készülékben megtalálható, ez gyakorlatilag egy mágnesszelep, ami a hűtőközeg irányát szabályozza ettől tud hűteni és fűteni a készülék.
  Ez megint egy olyan alkatrész ami ritkán szokott elromlani, a felépítése is nagyon egyszerű, gyakorlatilag egy elektromágnes mozgat egy szelepet.

• Hűtőközeg (pl. R32, R410A) – maga a “szállítóanyag”, ami viszi a hőt ide-oda. 
  Ebbe megintcsak nincs különbség, minden hűtőközeg egyforma, azt hogy melyiket használják a gyártók leginkább a jogszabályok határozzák meg, ugyanis a környezetkárosító hűtőközegeket folyamatosan tiltják be, igy kényszerítik a gyártókat a környezetbarátabb hűtőközegek felé. 

• Csövezés és szelepek – rézcsövek, szervizcsapok, összekötik a rendszert.
  Ez megint csak olyan rész amiben nincsennek igazi különbségek, nagyon ritka az olyan eset, hogy a csövezés, vagy egy forrasztás lesz hibás. 

• Burkolat és váz – ami az egészet védi az esőtől, hótól, galambtól
  A készülék működésére nincs hatással, leginkább csak a kinézetet befolyásolja. 

• 
  Szenzorok: Jellemzően NTC hőmérséklet érzékelők
  Ezek nagyon apró kis fém hüvelyek, nincs bennük mozgó alkatrész, igy elromlani is csak ritkán romlanak el. 

   

  A beltéri egység fő részei

  • Elpárologtató (hőcserélő)
    Ez a nagy, bordázott „radiátor”. Ha felnyitod az előlapot, akkor ezt látod alatta .

  • Ventilátor ( mókús kerék) +  Ventilátormotor
    Ez fújja ki a levegőt a szobába. 

  • Szűrők (durva + opcionális finom)
    Port, szőrt, pollent fognak meg. Ezek koszolódnak el a leggyorsabban.

  • Cseppvíz tálca (kondenzvíz tálca) +  Kondenzvíz elvezető cső
    Ide csöpög a víz hűtéskor. A cső pedig elvezeti a vizet

  • Elektronika / vezérlőpanel
    Kapcsol, szabályoz, kommunikál a kültérivel.

  • Érzékelők (hőmérséklet, csőhőfok)
    Ezek mondják meg a gépnek, mit csináljon.

  • Lamellák (fel-le, jobbra-balra) +  Lamellamotor(ok)
    Terelik a levegőt. Kis motorok mozgatják őket.

  • Burkolat, előlap
    Inkább esztétika + légterelés

    Itt nem írtam le részletesen, hogy miben van különbség és miben nincs, főleg azért mert többnyire nincs igazi észrevehető különbség. 

Látható, hogy jóformán a kompresszor az egyetlen olyan egység amiben mondjuk rá, hogy jelentős különbséget lehet felfedezni. 
De ez a jelentős szó is nehezen értelmezhető, mert a jelentősége kimerül pár decibelel kisebb zajhatásban. 

Összegzés:   Én azt mondom, hogy a japán gépek még mindig egy paraszthajszállal jobbak, mint a kínai konkurencia, de ha azt nézem, hogy ár érték arányban nézve már inkább a kínai gépek vannak előnyben. 

De ha minőségben már alig van különbség, akkor mégis miért kerül sokkal többe egy japán készülék mint a kínai??? 
Én két okot mondanék: 

1: A márka ára: Ha valaki a legjobbak közé akarja pozicionálni a termékét azt nem lehet olcsón adni!  Most gondoljunk bele, hogy egy Dolce&Gabbana  vagy Gucci pólót ugyanannyiért árulnának mint mondjuk egy Tesco-s pólót, akkor már is egy lenne a tucat termékekkel. Pedig ezek a pólók is ugyanúgy készülnek, ugyanolyan anyagból, mint az olcsóbb darabok. 
De lehetne mondani, autómárkák közötti különbségeket is Egy felső kategóriás skoda pont ugyanazt tudja, mint egy Audi, sokszor még a motor és gombok is egyformák benne, mégis a az Audi árcédulája több millióval magasabb. 

2: Gyártási különbségek:  Sokan úgy tekintenek japánra, mint valami HiTech nagyhatalomra, ez részben igaz is, de gyártástechnológiában, messze kína mögött kullognak, talán a tradíciók, és az emberközpontú hozzáállás miatt. 
Bármennyire is meglepő, a japán klímákat még ma is emberi munkások rakják össze futószalag mellett, ezzel szemben egy kínai gyárban, alig látni embert mindent gépek robotok végeznek el.

Ha valaki egy picit is ért a piacgazdasághoz akkor tudja, hogy emberi erővel előállítani valamit sokkal lassabb és költségesebb  valamint a selejt aránya is magasabb, mintha ugyanezt robotok végzik el. 
Egy ember nem tud eggyenletessen dolgozni,  éhes fáradt, pisilni kell, tegnap este buli volt, megfázott,  stb… ezek mind kihatnak a teljesítményre. Ráadásul ezeknek az embereknek munkabért kell fizetni, ami nem kevés pénz. 
Ezzel szemben a robotok 0-24 órában tudnak dolgozni, és folyamatosan ugyanazt a teljesítményt nyújtja, ugyanazzal a sebességgel végzi a munkát, és milliméter pontosan ismétli a mozdulatokat.  A forrasztásnál pont ugyanott, pont addig melegíti az anyagot ameddig kell.  
A robotok nem kérnek munkabért, egyszer kell őket megvenni, és utána leselejtezésükig dolgoznak.