A légkondicionáló ma már nem luxus, hanem sok háztartásban és munkahelyen alapfelszerelés. Ennek ellenére gyakran hallani olyan kijelentéseket, mint: „nem bírom a klímát”, „mindig megfázom tőle”, „kiszárítja a torkomat”, vagy „amióta klímás az iroda, fájnak az ízületeim”. Felmerül a kérdés: valóban a klímaberendezés a hibás, vagy inkább a használat módjában, beállításaiban és a környezeti tényezőkben keresendő a probléma?
Ez a cikk közérthetően bemutatja, hogyan működik a klíma, milyen okok állhatnak a kellemetlen tünetek mögött, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy a légkondicionálás ne ellenség, hanem valódi komfortnövelő eszköz legyen.
Az egyik fél, váltig állítja, hogy nem bírja a klímát, mert a munkahelyén is van és folyton kapar a torka, folyik az orra, stb..
A másik fél meg szeretne egy klímát, mivel a kánikulában nem lehet aludni, ráadásul a kánikula nem csak „kellemetlen”, hanem konkrét testi-lelki problémákat okozhat, főleg zárt térben, lakásban.
Mielőtt belevágnánk részletesebben a témába, hogy milyen panaszokat okozhat a klima.
Nézzük gyorsan azt, hogy milyen problémákat okozhat a klima hiánya (kánikulában).
Gyakori a kiszáradás: ami folyamatos fejfájást, szédülést, izomgörcsöket okozhat.
Alvási problémákat okoz: Nehéz elalvás, kimerültség, ingerlékenység, csökkent teljesítmény. (vezetés közben hamarabb elfáradunk, fokozott balesetveszély)
Keringési problémák: alacsony vérnyomás, szív és érrendszeri betegségek. (termálvízben sam ajánlott 30 percnél több időt tölteni)
Emésztési problémák: A hőség áttereli a vért a bőr felé (hőleadás), így kevesebb jut az emésztőrendszerhez, ezért étvágytalanság, gyomorégés, hányinger jelentkezhet.
Bőrproblémák: melegkiütés, izzadság miatti bőrirritáció, gombás fertőzések, viszketés.
Ezt azért tartottam fontosnak rögtön az elején tisztázni, mert mint látható a klima okozta problémák megszüntethetőek, de a kánikula okozta problémák nem szüntethetőek meg, ráadásul az alváshiányból eredő figyelmetlenség, fáradtság egy szempillantás alatt családok életét döntheti romba, egy közuti baleset formályában.
De a szív és érrendszeri panaszok sem rögtön jelentkeznek, hanem évek alatt szép lassanjutunk el arra a pontra amikor már érezhető, mérhető szintre csökken az egésségünk.
Persze mindig vannak kétkedők, akik azt mondják, na persze nagyapámék nak sem volt klimája mégis 90 évig éltek.
A nagyszülők életkörülményei egésszen mások voltak, egyfelől nem volt ennyi kánikula. Emlékszem hogy gyerekkoromban ritkaság volt a 30C feletti hőmérséklet, ma meg már annak örülünk ha „csak” 30C fok van, és nem 38C.
Továbbá egésszen más házakban laktak elődeink, nem voltak panelházak, többnyire földszintes házak voltak, és a házak falazata is tömör szerkezetű volt, ami sokkal lasabban melegszik át, mint a mostani üreges szerkezetű falak.
A házakon kisebb és kevesebb ablak volt, szemben a mostani hatalmas nyilászárókkal, amin a napfény akadály nélkül áramlik a házba.
És tegyük, hozzá, hogy nagyapáink idejében még nem volt klíma!
Ha lett volna lehet, ők is használták volna! 🙂
Sokan úgy tekintenek a klímára, mint egy „hideget fújó varázs dobozra”, pedig a működési elve ennél sokkal prózaibb – és nem is áll messze egy egyszerű ventilátortól ami elé mondjuk jeget teszünk.
A klímaberendezés a helyiség levegőjét keringeti, nem pedig új, „külső” levegőt fúj be, a levegőhőz nem rak hozzá, semmit és nem vesz el belőlle semmit, csak a hőmérsékletét változtatja meg.
A felépítése leginkább egy számítógép hűtőhőz hasonlítható, ami valószinű szintén minden lakásban megtalálható. Azért ezt választottam szemléltetésnek, mert ez gyakorlatilag ugyanaz kicsiben.
Adott egy ventillátor ami a levegőt áramoltatja át a hőcserélőn.
A hőcserélő nem más mint vékony alluminium lemezek között pár darab réz cső, amiben a hűtőközeg áramlik.
De rakhattam volna ide egy hajszárítót is, ami szintén a helyiség levegőjét keringeti, azzal a különbbséggel, hogy abban a fütőszál felmelegíti a levegőt.
Ebből talán látható, hogy a klima normális keretek között semmi mást nem csinál a levegővel mint lehűti, vagy felmelegíti azt!
A klíma nem „csinál betegséget”, nem termel kórokozókat.
A problémák döntő többsége abból fakad, hogyan és milyen körülmények között használjuk.
A leggyakrabban említett panaszok:
megfázásszerű tünetek (kaparó torok, orrfolyás)
szem- és torokszárazság
allergiás reakciók
fejfájás
izom- és ízületi fájdalmak
általános rossz közérzet, fáradtság
Ezek valóban létező problémák – de ritkán a klíma léte, sokkal inkább annak helytelen használata és a karbantartás hiánya az ok.
Az egyik leggyakoribb hiba, amikor a kinti 35 °C-hoz képest a beltéri hőmérsékletet 21–22 °C-ra állítják.
A szervezetnek ez sokkhatás, főleg ha valaki:
izzadtan ül be a hűtött térbe,
huzamosabb ideig egy helyben dolgozik.
Ez nem klasszikus „megfázás”, hanem a test hőszabályozásának túlterhelése.
Ajánlás: 6–8 °C-nál nagyobb különbség már megterhelő lehet.
Átlagosan a nők érzékenyebbek az alacsony hőmérsékletre és a nagy hőkülönbségre. (persze mint mindig: vannak kivételek)
A férfiaknak átlagosan:
nagyobb az izomtömegük
magasabb az alapanyagcseréjük
Az izom hőt termel, ezért a férfiak „belső fűtése” erősebb. Ugyanabban a 22 °C-os klímás irodában:
a férfi még komfortosan van,
a nő már pulóvert keres.
A nők perifériás keringése (kéz, láb, nyak) érzékenyebben reagál:
hamarabb hidegérzet,
gyakrabban hideg kéz-láb,
huzatra erősebb reakció.
Ezért a klíma közvetlen légárama a nőknél gyakrabban okoz:
nyak- és vállfájást,
izommerevséget,
„megfáztam” érzést.
Az ösztrogén:
befolyásolja az erek összehúzódását,
hat a hőérzetre és a hőszabályozásra.
Ezért:
a nők hőérzete ciklusonként is változhat,
ugyanaz a hőmérséklet egyik nap még oké, máskor már „jéghideg”.
Bár a nőknek átlagosan több a bőr alatti zsírjuk, ez:
nem egyenletesen oszlik el,
a végtagok gyakran gyorsabban hűlnek ki.
Ez paradox módon fokozza a hidegérzetet bizonyos testtájakon.
Itt is a nők reagálnak érzékenyebben, főleg:
30–35 °C → 21–22 °C váltásnál
izzadt állapotból klímás térbe lépve
tartós ülőmunkánál
A szervezet hőszabályozása ilyenkor „lelassul”, ami:
megfázásszerű tüneteket,
fejfájást,
izomfeszülést okozhat.
Átlagosan igen, de:
ízületi,
reumatikus,
mozgásszervi problémáknál
a férfiak is kifejezetten érzékenyek lehetnek a huzatra és hidegre.
Szóval nem „nemük”, hanem állapotuk alapján szenvednek.
(Férfiaknak ez valahol intő jel is lehet, hogy valami nem okés)
Ha a klíma levegője közvetlenül:
a nyakra,
vállra,
hátra
fúj, az hosszabb távon izomfeszülést, merevséget, sőt fájdalmat is okozhat. Ez különösen igaz ülőmunkánál.
Nem a hideg a gond, hanem az állandó, irányított légáram.
Hűtés közben a klíma csökkenti a levegő páratartalmát. Ez önmagában nem baj, de túlzott mértékben:
kiszáríthatja a nyálkahártyát,
irritálhatja a szemet,
fokozhatja a torokkaparást.
A kiszáradt nyálkahártya pedig érzékenyebb a vírusokra és baktériumokra.
Igazat adok neked! Mert tényleg okozhat megfázást és mindenféle egyéb panaszt.
Ez pont olyan mint a forró sütő is égési sérüléseket okoz ha puszta kézzel nyúlsz hozzá. 
És a kalapács is el tudja törni az ujjad, ha a szög helyett az ujjadra ütsz!
És a hajszárító is meg tud rázni, ha sérült vezetékkel használód.
De a sütő a hibás, vagy a kalapács, vagy a hajszárító? Esetleg a helytelen használat okozta a bajt?
A klímánál sincs ez másként, a helytelen használat, a karbantartás hiánya okozza itt is a tüneteket.
Nézzük kicsit részletesebben:
Ha valaki tanult fizikát azt tudja, hogy a hideg felületekre a pára kicsapódik. (Pl fürdőszobai tükör)
A klímának a hőcserélője pedig hűtés üzemmódban 12-15C fokos, azaz mondhatjuk, hogy elég hideg, igy a pára kicsapódik, azaz a nedvesség „hozzá tapad” a készülékhez.
Ezért is folyik a klímából a víz.
Ehhez hozzájön az, hogy bármennyire is tisztának gondoljuk a lakásunk levegőjét nagyon nem az.
A levegő tele van mikroszkópikus porral, ruháról származó szöszökkel, növények polleneivel, gombák sporáival, a saját elhalt bőr sejtjeinkkel, a kis kedvencek szőrével,
A szőnyeg darabkáival, baktériumokkal, atkával, stb….
Nem kell, hogy a lakásunkba legyen növények, vagy gombák, ezek a pollenek és sporák milliószámra találhatók meg a kint levegőben.
Mivel a klima a lakásunk belső levegőjét keringetik, és ez a levegő áthalad egy nedves hőcserélőn, ezért a fentebb felsorolt szennyeződések, nagy része megtapad a hőcserélő felületén.
Itt ez a nedves környezet valamint a szerves anyagok (spórák, elhalt bőr, ruha maradványok) kiváló táptalajt tudnak biztosítani a gombáknak és a baktériumoknak.
Egy darabig semmilyen tünetet nem okoznak, mivel ahoz, hogy tüneteket okozzanak, el kell érni egy kritikus mennyiséget.
1db baktérium senkit nem tud megfertőzni, de ha több millió darab koncentrálódik egy helyre, az már tényleg betegséget okozhat.
Ráadásul a klíma szárítja a levegőt (hűtés üzemmódban), a száraz levegő a nyálkahártyát is szárítja, a nyálkahártyának pedig fontos szerepe van a kórokozókkal szembeni védelemben.
A száraz nyálkahártyán könnyebben átjutnak a kórokozók, valódi megbetegedést okozva.
De feltenném a kérdést, tényleg a klíma a hibás?
Vagy esetleg az okozza a bajt, hogy a készülék a beüzemelés óta nem (vagy régen) volt takarítva?
A klimának kellett volna magát takarítani? Vagy a tulajdonosnak szakembert hívni?
A lakásunkban a szőnyeget hetente porszívózzuk, és van aki az autóját is minden hónapban elviszi egy külső belső takarításra nem kevés pénzért, de a klimával nem foglalkoznak, hiszen az egy zárt doboz, amiben nem látszik a kosz, és ami nem látszik az nincs is!
Sajnos rossz hírem van!
– Ez a fertőtlenítő spray, maximum pár napra esetleg pár hétre oldja meg a problémát, azt is csak részben.
Sajnos sok klimás cég is csak ezt használja, és számláz ki ezért 10-15 ezer forintot mint takarítás.
Mi a baj ezzel? 
– Gondoljon egy koszos autóra, el tud ön képzelni olyan vegyszert-t amit ráfújunk a koszos autóra akkor az tiszta lesz? Mosás nélkül a kossz ott fog maradni, a vegyszerek maximum feloldják a koszt, de eltávolítani csak mosással lehet!
Sajnos ezek a szerek maximum a baktériumokat fogják elpusztítani, de a kosz ott marad a készülékben.
A vegyszer hatása nem tart örökké, pár hét alatt márt teljessen lebomlik, azaz hatástalan lesz.
A baktériumok és a gombák, újra elkezdenek szaporodni, ráadásul a korábban elpusztul gombák is már mint tápanyag lesznek jelen, azaz még gyorsabban tudnak szaporodni.
Mi a megoldás?
A készüléket időnként (évente minimum 2 alkalommal) át kell mosni! (garanciához is kell)
A mosás először egy speciális klíma mosáshoz fejlesztett vegyszerrel kezdődik, ez feloldja a lerakódott koszt, és egyben elpusztítja a korokozókat is.
Fontos, hogy nem szabad akármilyen vegyszert használni, mivel a hőcserélő felületét egy védőbevonat védi az oxidációtól, ezt savas vagy lugos vegyszerek megmarhatják, és innentől a hőcserélő menthetetlenül kezd tönkremenni.
Ez persze egy nagyon lassú folyamat, arról lehet észrevenni, hogy a hőcserélő felülete fehér, olyan mintha hintőporral szórták volna be.
A mosáshoz „nagynyomású” 5-20 BAR mósót használunk, amivel alaposan ki lehet mosni a lamellák közét és a ventillátor lapátokat is.
Egy ilyen mosás több hónapig tartó védelmet jelent, mivel nem csak a kórokozókat pusztítja el, hanem a tápanyag forrást is megszünteti.
Természetesen a folyamat itt is kezdődik előről, de sokkal tovább tart mire annyi tápanyag tud felhalmozódni a készülékben ami újra problémákat okozna.
Érdemes hűtés üzemmódban valamilyen párásításról gondoskodni, hogy a nyálkahártya ne száradjon ki nagyon.
Ideális beltéri páratartalom: 40–60%, a páratartalom méréséhez akár egy 500 Ft os (Temus) hőmérő is alkalmas.
Érdemes a készüléket úgy beállítani, hogy az ne közvetlenül a lakókra fújja a hideg levegőt, ezzel megelőzhetőek a reumatikus panaszok.
Ma már minden klima képes automatikusan fel le irányba terelni a levegőt.
A belépő kategóriánál eggyel jobb készülékek pedig már jobbra és balra is automatikusan képesek terelni a levegőt.
Ezeket a beállításokat érdemes használni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ugy beállítani a készüléket, hogy falra fújja a levegőt, vagy olyan írányba ahol viszonylag keveset tartózkodunk.
Érdemes már a telepítésnél is figyelembe venni ezeket, és ne az ágy vagy asztal fölé helyeztessük a készüléket.
Mit tehet ön azért hogy minél később következzen be a probléma?
Minden klímaberendezés tartalmaz egy porfogó szürőt, ezt érdemes havonta egyszer átmosni a zuhany alatt.
Ha ez nincs rendszeresen tisztítva, akkor a szűrő hatékonysága csökken, mivel az elkoszolódott szűrőn a szívóerő megnövekszik, hiszen a klima ventilátor ugyanúgy dolgozik, de egyre kevesebb helyen tudja átszívni a levegőt.
A megnövekedett szívóhatás pedig több szennyeződést fog átszívni a kis lyukakon, amik bejutva a hőcserélő nedves lamellái közé már tápanyagként fognak szolgálni.
