Örök igazság, hogy mindenki másként értékeli a pénz fogalmát. Ha egy elvégzett munkáért mi kapunk pár ezer forintot, akkor keveselljük, viszont ha nekünk kell kiadni akkor sokkaljuk. Nincsen ez másképpen akkor sem, amikor szakembert kellene hívnunk lakásunkba, otthonunkba, kisebb villanyszerelési munkák elvégzéséhez. 

A YouTube-videók és a barkács fórumok korában sokan érzik úgy, hogy a villanyszerelés „nem olyan bonyolult”, fogd meg a söröm, majd én megcsinálom.
„Csak be kell kötni pár vezetéket.”
„A szomszéd is megcsinálta.”
„Régen is így volt összetekerve, mégsem égett le a ház.”

A probléma az, hogy az elektromos hálózat hibái nem mindig azonnal jelentkeznek. Sokszor évekig „működik” valami úgy, hogy közben:

• túlmelegszik,
• lassan oxidálódik,
• romlik az érintkezés,
• nő az átmeneti ellenállás,
• és egyszer csak megtörténik a baj.

Ez lehet:

• áramütés,
• tűz,
• elektronikai károsodás,
• vagy akár halálos baleset.

A villanyszerelés nem csak arról szól, hogy „van-e áram”.
A rendszernek biztonságosnak, szabványosnak és hosszú távon is üzembiztosnak kell lennie.

A régi házakat lakásokat sokszor nem lehet csak helységenként felújítani, hiszen amikor a házat építették akkor az egész házba volt 1db TV, 1 hűtő szekrény, és pár villanykörte.  Ma már a gyerekszobába több elektromos eszköz van mint régen az egész házban.  Épp ezért rendszerben kell gondolkozni! 
Az egy dolog, hogy azzal tisztában van valaki, hogy dugalj áramköröket 2,5mm2 es réz vezetékkel kell kialakítani, és az sem bonyolult, hogy melyik színű vezetéket hova kell kötni. Azonban a villanyszerelés nem ennyiből áll, ha csak ennyi lenne akkor két napos előadás elég lenne a szakma megszerzéséhez. 
Példa: Hiába cserélem ki a vezetéket egy szobába réz vezetékekre, ha elötte régi vékony alluminium vezetékek vannak. Ha ezeket még szabálytalanul köti ösze az ember akkor gyakorlatilag egy időzitett tűzfészket épített ki az ember. 

Amig nem kezdtem el tanulni a szakmát addig én is azt hittem, hogy ez a világ legegyszerübb dolga. Ma már tudom, hogy ez a szakma az eggyik legnagyobb felelősséggel járó munka, itt elég egy rosszul megválasztott kötöelem, egy gyengén meghúzott csavar a lakástűzhőz, a nulla vezető megszakadása, hibás bekötése pillanatok alatt tönkrevághatja az elektromos berendezéseket, és akkor még az áramutés veszélyeiről nem is beszéltünk!

Én nem igazán támogatom a szakértelem nélküli villanyszerelést, mert tudom jól hogy milyen veszélyeket rejt, és sajnos gyakran még a szakmával rendelkező emberek is hibás döntéseket hoznak.  Sok esetben azért mert 30-40 éve szerezték a bizonyítványt és nem tartják a lépést a fejlődéssel, mondván mi még igy tanultuk ezt. 
De sok esetben az újabb technikák kötőelemek felületes ismerete is problémákat tud okozni.   
A szakmában sokszor pont ezeken az apró dolgokon múlik, hogy valami jó és szakszerű, vagy ellenkezőleg egy időzitett „bomba”. Ez pont olyan mint ahogy mindenki járt énekórára, de azért énekelni vagy zenét szerezni nem sokan tudnak. 

A lényeg az, hogy tudom, hogy sok embert nem lehet lebeszélni hogy nekiáljon villanyt szerelni.  Ezért az önjelőlt villanyszerelőknek érdemes legalább egyszer átolvasni ezt a cikket, hogy milyen hibákat ne kövesen el. 
De azért fokozottan felhívnám mindenki figyelmét, hogy inkább hívjon szakembert!

A legfontosabb, hogy bármilyen munkavégzést csak feszültség mentesített környezetben szabad végezni! A kismegszakítón van egy pici lyuk, abba vékony drotot , vagy tűt kell rakni, hogy ne lehessen véletlen visszakapcsolni az áramot (nem ez a szabványos, de a semminél jobb), ki kell írni, hogy munkavégzés van folyamatban, áramot visszakapcsolni tilos!

Mindig legyen valaki a közelben aki szükség esetén segíteni tud az áramtalanításban.

A gyerekeket ne engedjünk a veszélyforrások közelében. Ha nem rendelkezünk megfelelő szakértelemmel, akkor a munkakezdés előtt kérjünk szaktanácsot egy szakembertől. Végezetül szakszerű munkát csak szakembertől várhatunk el igazán.

„Működik” ≠ Biztonságos

Ez az egyik legfontosabb dolog.

Egy hibásan kivitelezett rendszer is működhet akár évekig.

Például:

• túl vékony vezeték,
• rosszul méretezett biztosíték,
• sodrott vezeték szigszalagozva,
• alumínium és réz összetekerve,
• földelés nélküli konnektor,

mind működhet látszólag hibamentesen.

A veszély sokszor csak akkor jelentkezik, amikor:

• nő a terhelés,
• meleg nyári nap van,
• egyszerre több nagy fogyasztó működik,
• vagy öregedni kezd a kötés.

A villanyszerelés egyik legfontosabb része: a terhelhetőség

Minden vezetéknek van maximális áramterhelhetősége.

Ez függ:

• a keresztmetszettől,
• az anyagtól,
• a vezeték hosszától,
• a szerelési módtól,
• a környezeti hőmérséklettől,
• és attól is, hogy hány vezeték fut egymás mellett.

Sokan csak annyit néznek:

„Belefér a csőbe.”

Pedig ez messze nem elég.

Dugalj áramköröket mindig 2,5 mm2 es vezetékkel építünk ki! 
Hivatalossan ettől el lehetne térni, és kisebb teljesítményű kismegszakítóval védeni az áramkört, de ez nem javasolt, mert később a tulaj bedug egy porszívót és az lecsapja a kismegszakítót, a következő lépése az lesz, hogy kicserélteti a kismegszakítót 16-20A -re.  Aztán később amikor valami baj lesz a fűtésrendszerrel akkor rá fog kötni egy olajradiátort, amitől a vékony vezeték izzani fog a falba, de a biztosíték nem kapcsol le, hiszen nem folyik át rajta 20A csak 18A, de a vezeték csak 12At bírna el!  Ez gyakorlatilag a lakástűz eggyik legfontosabb eleme. 

Sokan azt valják, hogy, oké de én tisztában vagyok ezzel, igy ez nem okozhat gondot.   
Sajnos senki nem él örökké, és igy vagy ugy de a háznak előbb útobb új tulajdonosai lesznek, akik már ezt nem fogják tudni, és lehet hogy pont a gyermekeink járnak ezzel rosszul. 

Vezeték keresztmetszetek – miért fontos?

A túl vékony vezeték:

• melegszik,
• nagyobb lesz a feszültségesés,
• romlik a hatásfok,
• és szélsőséges esetben tüzet okozhat.

Tipikus lakossági példák

Világítás

Általában:

• 1,5 mm² réz vezeték
• 10A vagy 13A biztosíték

Általános dugalj kör

Általában:

• 2,5 mm² réz
• 16A biztosíték

Elektromos sütő / főzőlap

Gyakran:

• 4 mm² vagy 6 mm²
• 20–32A

Klíma

Teljesítménytől függően:

• külön kör,
• külön biztosíték,
• megfelelő keresztmetszet.

A vezeték hossza és a feszültségesés

Ezt nagyon sok „házi villanyszerelő” figyelmen kívül hagyja.

Pedig egy hosszú vezeték végén már jelentős feszültségesés lehet.

Ez problémákat okozhat:

• motoroknál,
• klímáknál,
• szivattyúknál,
• LED világításnál,
• érzékeny elektronikánál.

Rossz példa

Valaki kihúz:

• 40 méter 1,5 mm² vezetéket
• egy nagy teljesítményű fogyasztóhoz.

Papíron működik.

A valóságban:

• melegszik,
• esik a feszültség,
• romlik a működés,
• nő a tűzveszély.

Nem megfelelő biztosíték = komoly tűzveszély

A biztosíték feladata NEM az, hogy „ne verje le”.

Hanem az, hogy megvédje a vezetéket.

Ez nagyon fontos.

Tipikus hibák

„Mindig leverte, ezért nagyobbra cseréltem”

Például:

• 1,5 mm² vezeték,
• eredetileg 10A biztosítékkal,
• valaki berak helyette 20A-est.

A vezeték innentől túlterhelhető úgy, hogy a biztosíték nem old le időben.

A falban lévő vezeték elkezd melegedni.

Ez hosszú távon:

• szigetelés öregedést,
• olvadást,
• végül tüzet okozhat.

Alumínium és réz összekötése – az egyik leggyakoribb probléma

Régi házakban nagyon gyakori az alumínium hálózat.

Felújításkor sokszor ezt rézzel bővítik.

Itt rengeteg hibás megoldás születik.

Miért veszélyes a réz és alumínium közvetlen összekötése?

A két fém eltérő tulajdonságú:

• másképp tágulnak,
• oxidálódnak,
• és galvanikus korrózió is kialakulhat.

Az eredmény:

• laza kötés,
• melegedés,
• oxidáció,
• szikrázás,
• tűzveszély.

Rossz megoldások

Összetekerés kézzel

Nagyon gyakori régi „megoldás”.

Kifejezetten veszélyes.

Forrasztás

Sokan azt hiszik, ez profi megoldás.

Pedig erősáramú kötéseknél általában nem szabályos.

Miért?

Mert a forrasz:

• melegedés hatására lágyulhat,
• a kötés kilazulhat,
• nőhet az átmeneti ellenállás.

Sima WAGO mindenre

Nem minden WAGO alkalmas alumínium vezetékre!!!
És hogy miért nem? A különbbség az alkalmazott fémekben rejlik, ugyanis az aluminium nem mindegy milyen fémmel kerül kapcsolatba, van amelyikkel reakcióba lép és van amelyikkel nem.

Van külön ALU kompatibilis típus. (222-es tipus, és az is csak speciális pasztával eggyütt alkalmas erre!)

Sok barkácsoló ezt nem tudja. (sajnos sok villanyszerelő sem!!!)

Jó megoldások

• megfelelő AL/CU sorkapocs,
• speciális WAGO,
• antioxidáns paszta,
• szabványos kötőelemek,
• megfelelő nyomatékkal meghúzott kötések.
  
  
  

Sok „hozzáértő” a forumokon szidja a Wago-t pedig ez az eggyik legbiztonságosabb kötöelem. Ennek pedig az az oka, hogy a vezetékeket egy rugós megoldás folyamatossan szorítja, igy nem tud fellazulni, ellentétben a csavaros, vagy más hasonló kötőelemektől.  A lazaság pedig a villanyszerelésben nem egy jó tulajdonság! 🙂 

Földelés hiánya – életveszélyes lehet

Régi házakban nagyon gyakori:

• nincs földelés,
• vagy rossz állapotú.

Sokan ezt nem veszik komolyan.

Pedig a földelés hibája akár halálos áramütést is okozhat.

Mire való a földelés?

Hiba esetén:

• elvezeti a hibaaramot,
• működésbe hozza a védelmet,
• csökkenti az érintési feszültséget.

Ha nincs megfelelő földelés:

• a hibás készülék burkolata feszültség alá kerülhet,
• és az áram az emberen keresztül folyhat le.

Régi földelőszondák problémái

A földelő szonda egy 3+ méteres kb: 2-3 cm vastag nikkelezett fém rúd, amit telkessen le kell ütni a föld alá.  Sok régi háznál ez egyszerű 6-10mm átmérőjű köracéllal volt megoldva. Ezek az évek alatt elrozsdásodtak, nem töltik be a feadatukat. 

Sok régi háznál:

• korrodált,
• elrohadt,
• túl rövid,
• vagy egyszerűen nincs megfelelő értéke a földelésnek.

Ez kívülről nem látszik.
Ha arra gyanakszik, hogy otthonában nem megfelelő a földelés (mert ráz a csap, vibrálnak a lámpák, vagy bizsergetnek a gépek),  hívjon villanyszerelőt! A hálózatot műszeres érintésvédelmi felülvizsgálattal kell ellenőrizni, és szükség esetén kiépíteni vagy felújítani a földelőszondát és a védővezető-hálózatot.

Méréssel kell ellenőrizni.

FI-relé (ÁVK) hiánya

Más néven áramvédő kapcsoló!
Ez nem a túlfeszültségtől véd, hanem az áramütéstől!
Müködése egyszerű folyamatossan méri a házba bejutó áram mennyiségét, és a távozó áram mennyiségét. Amennyiben minden rendben van akkor a két érték megegyezik egymással.  Amennyiben az áram nem a vezetéken keresztül távozik a rendszerből, hanem más uton, Pl egy emberen keresztül a talaj írányába, akkor a kapcsoló rögtön megszakítja az áramot!  Ez olyan pici értéknél már megtörténik ami még veszélyetelen az életre.   

Új építésnél ma már alapkövetelmény. Felújítás esetén is kötelező kiépíteni.

A FI-relé képes:

• nagyon kis hibaáram esetén is lekapcsolni,
• és életet menteni.
• minimális tüzvédelmi feladatot is ellát, de nem erre való. (arra van más eszköz)

Régi házakban sokszor egyáltalán nincs ilyen védelem.

EPH – sokan nem is hallottak róla

Az EPH jelentése:

Egyenpotenciálra Hozó Hálózat.

Feladata:

a különböző fém szerkezetek közötti veszélyes feszültségkülönbség megszüntetése.

Miket kellhet EPH-ba kötni?

Például:

• vízcsövek,
• gázcsövek,
• fűtéscsövek,
• fém kád,
• fémszerkezetek,
• bojler,
• gépészeti elemek.

Ez családi háznál is fontos?

Igen.

Különösen:

• kazánháznál,
• gépészetnél,
• fém csőrendszereknél,
• nagyobb fürdőszobáknál,
• hőszivattyús rendszereknél.

Kábelek vezetése – falon belül és kívül

Sokan úgy gondolják:

„csak legyen elrejtve”.

Pedig a vezeték nyomvonala nagyon fontos.

Falban vezetett kábelek

Szabályosan:

• függőlegesen,
• vagy vízszintesen vezethetők.

Átlósan nem.

Miért?

Mert később senki nem fogja tudni, hol futnak.

Egy rossz helyre fúrt tipli:

• zárlatot,
• áramütést,
• vagy tüzet okozhat.

Falon kívüli vezetés

Itt is vannak szabályok:

• megfelelő kábelcsatorna,
• mechanikai védelem,
• UV állóság,
• megfelelő rögzítés.

Nem megfelelő példák:

• lifegő hosszabbító,
• szigszalagos toldás,
• bútor mögé dobott kábel.

Külön körök – miért fontos?

Egy modern házban nem lehet mindent egyetlen körre kötni, mint régen. 
Mint fentebb írtam régen egy lakás elektromos fogyasztoi kimerültek egy Tv ben Rádióban, hűtőben és lámpákban.  Ma már más a helyzet, hiszen szinte mindenünk árammal megy. 
Ha egyetlen vezetékre kezdenénk el felfűzni a sok fogyasztót akkor a vezeték túl lenne terhelve, mint írtam ez tűzveszélyes. 
Egy modern kialakítás csillagpontos, ami azt jelenti, hogy egy elosztó dobozból minden helységbe külön külön építjük ki a vezetékeket, külön a dugaljaknak és külön a világításnak, továbbá külön a nagyfogyasztóknak, és egyébb műszaki berendezéseknek. 
Ez ugyan drágább megoldás, de sokkal biztonságosabb, arról nemis beszélve, hogy egy esetleges hibakeresés is mennyivel könnyebb, hogy nem kell a pincétől a padlásig mindent megvizsgálni, elég csak az adott helységben keresni a hibát.

Jó kialakítás például:

Külön kör:

• világítás,
• konnektorok,
• klíma,
• sütő,
• főzőlap,
• mosogatógép,
• mosógép,
• bojler,
• kültéri fogyasztók,
• hűtő.

Miért jó külön körön a hűtő?

Mert ha egy másik kör hibája miatt leold a biztosíték:

• nem olvad ki a fagyasztó,
• nem romlik meg az étel.
• A hűtő kompreszor hibáját könnyebb lokalizálni

Rossz példa

Minden egyetlen 16A biztosítékon.

Elindul:

• vízforraló,
• mikró,
• mosógép.

A vezeték melegszik, a biztosíték lever.

Vagy rosszabb esetben:

a biztosíték túl nagy → nem old le időben.

Sodrott vezetékek helytelen bekötése

Sokan sodrott vezetéket kötnek közvetlenül csavar alá érvéghüvely nélkül.
(Sajnos ez nagyon gyakori hiba, pl. nagyon sok klima, útólagossan barkácsolt hosszabbító igy van bekötve)

Ez rossz megoldás.

Mi történik?

• a szálak sérülnek,
• kilazulhat a kötés,
• nő az ellenállás,
• melegedni kezd.

Szabályos megoldás:

• érvéghüvely (megfelelő méret!),
• megfelelő présszerszám.

Túlzsúfolt kötődobozok

Nagyon gyakori barkács hiba.

Amikor:

• túl sok kötés,
• túl kevés hely,
• összenyomott vezetékek,
• sérült szigetelések.

Ez:

• melegedést,
• kontakthibát,
• nehéz hibakeresést okoz.

Nem megfelelő IP védettség

Kültéren vagy vizes helyiségekben különösen fontos odafigyelni arra, hogy megfelelő IP védetségű szerelvényt használjunk.

különössen kell figyelni az alábbi hibákra:

• kültérrem vízes helységbe beltéri dugalj,
• fürdőbe nem megfelelő lámpa,
• nedves helyre rossz kötődoboz.

Ez:

• beázást,
• korróziót,
• zárlatot okozhat.

A legnagyobb probléma: a hibák sokáig rejtve maradnak

Ezért veszélyes a házi barkács villanyszerelés.

Egy rossz vízszerelés általában rögtön látszik.

A rossz villanyszerelés sokszor:

• hónapok,
• évek múlva okoz problémát.

Addig pedig mindenki azt hiszi:

„eddig is működött”mi baj lehet, pedig a baj már ott van, csak még nem látjuk, sokszor az a baj, hogy amikor már láthatóvá válik a probléma késő!  

Összefoglalás

A villanyszerelés nem az a terület, ahol érdemes kísérletezni.

Egy hibás rendszer következménye lehet:

• áramütés,
• lakástűz,
• drága elektronikai károk,
• vagy akár emberélet elvesztése.

A szabványok és előírások nem azért léteznek, hogy „megnehezítsék a munkát”, hanem azért, mert rengeteg baleset tapasztalatából alakultak ki.

Egy jó villanyszerelő nem csak azt nézi, hogy „működik-e”, hanem azt is, hogy:

• biztonságos legyen,
• hosszú távon is üzembiztos legyen,