Mikor járassuk a klímát? Egész nap vagy csak hazaérkezés előtt?
A kérdés elsősorban akkor szokott előfordulni amikor a klímát fűtésre is használják.
Azt, hogy mikor érdemes üzemeltetni a klímát, elsősorban az épület falszerkezete határozza meg, továbbá a hőszigetelés vastagsága is nagyon fontos tényező, hiszen egy jól szigetelt lakásban sokkal lassabban hűlnek ki illetve melegszenek fel a falak, mint egy rosszul szigetelt lakásban.
De a kérdés ugyanígy felmerülhet nyáron is, egy meleg padlásszobában.
Ha nyáron napközben hagyjuk a falakat felhevülni 30-38 fokra, akkor egész este járatnunk kell a klímát, mert ahogy kikapcsoljuk, a falakból áramlani fog a 28-30 fokos meleg.
Nagy hőtároló tömeggel rendelkező falszerkezetek:
Ha kisméretű tégla, vagy B30-as téglafalak, vagy mészhomok illetve betonfalak, vályog vannak a lakásban akkor érdemes nappal is járatni a klímát.
A hőtároló fal megnevezés picit megtévesztő, a hő szó alatt sokan a meleget értik pedig az ilyen falszerkezet egy bizonyos hőmérsékletet „tárol”, azaz egyaránt tud hideget és meleget is tárolni!
Fűtés esetén fontos figyelembe venni, hogy még a leghidegebb Január hónapban is nappal jellemzően +5, +10 fok is lehet a külső hőmérséklet, míg este általában mínuszok vannak. Azaz nappal sokkal kisebb költséggel tudunk hőt betermelni a lakásba.
Ha csak este kapcsoljuk be a klímát fűtő üzemmódba, akkor a sokkal hidegebb esti levegőből kell neki előállítani a meleg levegőt, ami jóval nagyobb áramszámlával párosul.
És ilyenkor nem elég csak a levegőt melegítenie, hanem a kihűlt falakat is fel kell melegítenie.
+6 fokban egy 3,5 kw-os klíma 300-600 kwh áramot fogyaszt, míg -1 fokban 800-1200kwh (természetesen a fogyasztási értékeket nagyban meghatározza a klíma hatékonysága)
Érdemes szem elött tartani, azt, hogy a téglafal és téglafal között nagyon nagy különbségek vannak. Míg egy régi B30-as téglafal hőtároló tömegnek számított, addig a mai modern téglafalnak szinte nincs semmi hőtároló képessége.
Hiába vastag maga a tégla, az anyagvastagsága az 1 cm-t sem éri el. Hőszigetelő képessége miatt, pedig csak az első 1-3cm falazat tárol minimális hőt.
Ide tartoznak a YTONG és könnyűszerkezetes házak, amelyek OSB lapból és gipszkarton lapokból állnak.
Továbbá az olyan falszerkezetek is amik belső szigeteléssel is rendelkeznek. Ezek jellemzően az EPS zsalus házak (két EPS hőszigetelő lap közé betont öntenek), valamint ide lehet sorolni pár különlegesebb falszerkezetet, pl: Szalmaházak, szendvicsszerkezetű falakat.
Ezeknek a falaknak nincs hőtároló tömege, azaz nincs szerepe a klimatizálásban. Itt egyedül a padló és a mennyezet az ami hőtároló tömegként jelentkezik, de légfűtéssel a padlót nem igazán lehet felmelegíteni! Mivel ahhoz hogy ezt klímával valamennyire felmelegítsük nagyon erős légkeverésre lenne szűkség. ha nincs megfelelő légáramlat, akkor a padló felett egy hideg légréteg alakul ki, ami felett a meleg levegő megáll. (a padlót csak padlófűtéssel lehet átmelegíteni!)
A mennyezetet már kiválóan át tudja melegíteni a klíma, viszont a mennyezet nagyon sok esetben állmenyezett, vagy OSB lapos könnyűszerkezetes mennyezet. Esetleg e-gerendás födém+béléstest, valamilyen könnyű beton.
Ezek szintén nem jó hőtároló rendszerek.
Az ilyen háznál elég ha hazaérkezés előtt 1-2 órával elkezd működni a fűtőberendezés, hiszen itt gyakorlatilag csak a levegőt kell felmelegíteni.
Fontos tudni, hogy az új modern klíma tégláknak alig van hőtároló tömegük 1-3 cm es részük az ami hőtároló tömegnek számít! Azaz közelebb állnak a könnyűszerkezethez!
Previous Post
Next Post