Mekkora teljesítményű klímát válasszak?


Pontos választ adni a fenti kérdésre, csak bonyolult számítások után lenne lehetőség.
Annyira nem egyszerű feladat, hogy ma már erre speciális energetikai programok léteznek.
A programba be kell táplálni, gyakorlatilag a lakásunk összes paraméterét kezdve az elhelyezkedésétől a tájolásától, a külső és belső falfelületek, ablakfelületek méretét, azok hőszigetelő paramétereit, belmagasságot. Az egyéb hőforrásokat: Gépek, emberek száma, stb….
A várható külső hőmérsékletet és az igényelt belső hőmérsékletet.

Amennyiben nem szeretne több tízezer forintot költeni egy energetikai számításra, egy klímavásárlás miatt, akkor alkalmazhat egyszerű számításokat is.

Ezek a számítások közel sem lesznek olyan pontosak, mint egy energetikai számítás, viszont erre nincs is igazán szüksége. hiszen, hiába jönne ki eredményűl, hogy az adott szobába 2,97kW os klíma kellene, ha ilyet nem lehet kapni.
Ilyen esetben mindig a kapott eredményhez legközelebbi értéket kell választani, azaz 3,5kW os klímát.
Ha mondjuk egy középértéket kapunk például ~3kW, akkor érdemes a nagyobb teljesítményű készüléket választani, főleg ha fűteni is szeretnénk a készülékkel.

Kétféle számítást szoktak használni. (normál lakások esetében)

Az egyszerűbb amihez csak a helység alapterületét kell ismerni.
Itt 10m2 -re 1kW ot kell számolni.
(alapterület számítása: A helység hosszát és szélességét kell össze szorozni pl.: 5m x 3,5m = 17,5m2
A számítás szerint 1,75kW os klíma kellene. De ilyet nem lehet kapni, ezért a legközelebbi magasabb érték et kell venni.
Egy ekkora helységbe 2,5kW os klíma elégséges kell hogy legyen, a legtöbb esetben)

A másik egy hajszálnyival bonyolultabb, de pontosabb.

Ebben az esetben a helység légköbméteréét veszik alapul, és minden egyes légköbméterre 30W ot kell számolni.

(Légköbméter számítása: A helység hosszát és szélességét és a magasságát kell össze szorozni pl.: 5m x 3,5m x 2,7m = 47,25m3 A kapott értéket meg kell szorozni 30-al: 47,25 x 30 = 1417
Azaz a számítás szerint 1,4 kW os klíma kellene.

Normál körülmények között 30Watt/m3-rel számolunk:

Klíma névleges
teljesítménye
Helyiség térfogata
(légköbméter)
Helyiség alapterülete
(belmagasság: 2,7m)
2,5 kW 81 m3 30 m2
3,5 kW 116 m3 43 m2
5,2 kW 173 m3 64 m2
7,1 kW 238 m3 88 m2
10,5 kW 351 m3 130 m2
14,1 kW 470 m3 174 m2


Extrém körülmények között (tetőtér, déli fekvésű helyiségek, nagy üvegfelületek) 40 Watt/m3-rel is számolhatunk.

Klíma névleges
teljesítménye
Helyiség térfogata
(légköbméter)
Helyiség alapterülete
(belmagasság: 2,7m)
2,5 kW 62 m3 23 m2
3,5 kW 89 m3 33 m2
5,2 kW 130 m3 48 m2
7,1 kW 178 m3 66 m2
10,5 kW 262 m3 97 m2
14,1 kW 354 m3 131 m2


Mint fentebb megjegyeztem, hogy lehetőleg a kapott értékhez kapott magasabb teljesítményű klímát válaszuk.
Ez árban lehet, hogy picivel többe fog kerülni, de hosszútávon jobban járhatunk vele.
Az alulméretezett rendszer folyamatosan nagy terhelés mellett fog üzemelni, ez kihatással lesz a készülék fogyasztására, hangjára, és élettartalmára is.
Egy nagyobb készüléknek nagyobb a hőcserélő felülete, ezért kisebb fokozaton elég járatnia a motorokat.
A kisebb terhelés pedig rendszerint hosszabb élettartalmat jelent, valamint alacsonyabb zajterhelést is.



Mi van akkor ha pontosan tudom azt, hogy mennyi a lakás, vagy ház hőszükséglete?

Az ember azt gondolná, hogy ebben az esetben könnyű a dolga mert az energetikai számítások szerint a lakás hőszükséglete 6kW (jól szigetelt ház) 

A hozzá nem értő ember felmegy az első webáruházba és rendel egy 6kW os klímát vagy hőszivattyút.

Beüzemelés után, nagy a boldogság, mert már December van és meleg van a házban. 
Azaz valószínűleg az energetikus és a tulajdonos is megfelelően döntött.
De a december még viszonylag meleg hónap, ritkán vannak tartósan mínuszok.

Ezzel ellentétben januárban már nem ritka, hogy tartósan mínuszban marad a hőmérő, és este akár a -10 -15 fokot is eléri a higanyszál. 

Ilyenkor veszi észre a tulajdonos, hogy a 6kW os készülék mintha elromlott volna, egyre hidegebb van a lakásban. 
Pedig a készüléknek semmi baja, az egyetlen hiba a készülék kiválasztásában keresendő. 

Itt Magyarországon, a fűtési energetikai számításokat -15 fokra végzik el.
Igaz nagyon ritkán van tartósan ilyen hideg, de minden számítást a (valószínűsíthető) maximális terhelésre kell elvégezni. 

Igen ám, de itt jön a csavar a dolgokban mert a klímákat és a hőszivattyúkat a névleges teljesítményét +2  és  +7  fokok között határozzák meg. 
Azaz a választott 6kW os gép csak a meghatározott hőmérsékleten tudja garantáltan leadni a 6kW os teljesítményt.

Ha garantáltan nem akarunk fázni, akkor érdemes felmenni a gyártó oldalára, ott megkeresni a műszaki leírások dokumentációt.  Ez rendszerint egy letölthető PDF dokumentum. 
Hőszivattyúknál minden esetben találunk ilyet, klímáknál sajnos nem minden esetben.

Itt keressünk meg azt a részt, hogy Capacity Correction.
Ez vagy táblázatos formában, vagy jel görbe formátumban adja meg az értéket. 

A fenti képen a 2. rész a fűtéshez tartozó görbe.
Látható a képen, hogy ennek a készüléknek a névleges teljesítménye +2 foknál lett megadva.  Azaz ez a gép +2 fokig garantáltan tudja azt a fűtési teljesítményt ami a gép dobozára rá van írva. 
Most az egyszerűség kedvéért ez maradjon a 6kW os értéken.
Ha odakint -15 fok van, és a lakásban +24 fokot szeretnénk, akkor a készülék már csak a névleges teljesítmény 70% ra képes.

Ezt egy egyszerű szorzással pontosan ki is tudjuk számítani:  6*0,7 = 4,2
Azaz -15 fokban már csak 4,2 kW leadására képes a hőszivattyúnk!

-25 fokban már álltalában csak 60% körüli értéket tudnak.
Azaz a fenti példa készülékünk már csak  3,6kW ot fog tudni. 

Ezt is csak maximális teljesítményen üzemelve!
Azaz még ha nem is hűl ki a lakásunk, akkor is az áramfogyasztásunk jóval magasabb lesz, mintha egy nagyobb teljesítményű gépet vettünk volna.
Továbbá a maximális teljesítménnyel üzemelő gép alkatrészei is hamarabb elhasználódnak. 

Azok akik fűtésre keresnek klímát vagy hőszivattyút, ezeket a korrekciós tényezőket mindig vegyék számításba!

Különösen fontos ez azoknak akik hőszivattyús fűtésben gondolkoznak, mivel egy hőszivattyú “nagyon” drága. Viszont egy 6kW os és egy 9kW os  gép között a legtöbb esetben “csak” 250.000 – 300.000 Ft felár van, ami a készülék árához mérten minimális pluszt jelent.  Ezért szerintem nem éri meg ezen spórolni. 

Klímás fűtésnél már más a helyzet, mivel ott jobban járunk ha több kisebb 3,5kW os készüléket helyezünk el a lakás különböző  pontjain. Egy nagy készülékkel nem lehet komfortosan befűteni egy egész lakást. (kivéve az egy szobás lakásokat) 
Egy nagy 60-70 négyzetméteres egybenyitott lakásnál is jobb a több kisebb készülék.
A 2,5kW os gépekben nem érdemes gondolkozni, mert pár ezer forinttal olcsóbbak csak a 3,5 kw os gépeknél. 

Természetesen kivételt képeznek ez alól a légcsatornázható klímák, viszont utólagosan, ezt a legtöbb házban nem lehet kiépíteni. 

Miért is fontos a megfelelő teljesítmény kiválasztása hőszivattyúknál? 
Azért mert a legtöbb házban a hőszivattyú termeli meg a használati meleg vizet, és a fűtési meleg vizet is.  Nagy hidegben csökkentett hatásfok mellett egy alulméretezett gép, nem fogja tudni biztosítani a 60 fok körüli meleg vizet, és azt ami a fűtéshez is kell.  Persze a legtöbb készülék fel van szerelve 3-6kW os fűtőbetéttel, amivel bármikor  rá tud segíteni. Viszont ennek az üzemeltetése nem olcsó. 
Aki nagyon alul méretezi a gépet, az duplán ráfázik, egyszer akkor amikor megkapja a villanyszámlát, második alkalommal meg azért fázik, mert a magas villanyszámla után nem akarja bekapcsolni a kiegészítő fűtést. Anélkül viszont csak langyos lesz a lakásban. 

Fontos, soha ne abból induljunk ki, amit a facebookon  vagy más fórumokon mások tanácsolnak!

Gyakran olvasom, hogy “- Nekünk is 150négyzetméteres házunk van és egy 6kW os hőszivattyú jól kifűti.  Szóval tuti neked is elég lesz a 6kW! ” 

Ez igaz is lehet, viszont semmi garancia arra, hogy egy másik háznál is ugyanez lenne az eredmény.  Egyfelől lehet, hogy azon a házon 30-35 cm vastag szigetelés van,  az ablakok passzív ház minősítésűek, stb…    Az is lehet, hogy a meleg vizet villanybojler állítja elő.  De azt sem lehet tudni, hogy ott milyen készülék van. 
Lehet hogy egy 2x drágább, jobb hatásfokú gép van. Vagy mondjuk a Panasonic T-CAP típus, ami egy egyedi megoldásnak köszönhetően -20 fokig garantáltan le tudja adni a névleges teljesítményének a 100%-át!

Egy nagyon egyszerű példa arra miért ne abból indulj ki, amit mások mondanak!

Tegyük fel nekem is van egy egy szintes, bruttó: 150 négyzetméteres házam és neked is, mindkettőn ugyanolyan vastag szigetelés van, mindkét házon, három rétegű ablakok vannak.  Mindkét ház fehér színű. (csak azért hogy még egyformább legyen! ) :))

Ha csak a száraz adatokat nézzük, akkor neked és nekem egyforma a házunk!
A belső kialakítás, meg hőszükséglet szempontjából nem sokat számít. 
Szóval, elvileg ami az én házamba jól működik az jó lesz neked is!
Biztos vagy benne???  Ha igen akkor rosszul teszed!

Az én házam szabályos kocka forma  12,25 x 12,25 méteres külső falakkal.
A Te házad meg egy hosszúkás stílusú  25 x 6 méteres külső falakkal..

Mindkettő pontosan 150 négyzetméteres ház!

Számoljuk ki mindkét ház külső felületét, mindkét ház legyen 3 méter magas.

Az én házam: 
fal kerülete: 12,25+12,25+12,25+12,25 = 49 méter 
fal felülete: 49m x 3m = 147 négyzetméter

A te házad: 
fal kerülete: 25+6+25+6 = 62 méter
fal felülete: 62m x 3m = 186 négyzetméter

Azaz a te házad falfelülete 39 négyzetméterrel nagyobb!

Ez 26,5%  kal nagyobb mint az én házam felülete!
Ennyivel nagyobb felületen veszíti a hőt. 

 

A különbségeket lehetne még növelni mert minél bonyolultabb a ház formája, annál nagyobb lesz a felület, miközben az alapterület változatlan marad. 

 

Itt most azt akartam érzékeltetni, hogy az ami  a fórumokon pár sor alapján egyformának tűnik, az a valóságban annyira hasonlít csak egymásra mint Stan és Pan. :)) 

De mi lesz -25 fokban, akkor majd megfagyunk? 

Halkan azért azt megjegyzem, hogy Magyarországon elég ritka a -15 fok, de még a -10 fok sem túl gyakori. 
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nyugodtan vegyünk kisebb készüléket.
Viszont felesleges -25 fokra méretezni, mert ilyen hideg tényleg csak nagyon nagyon ritkán van.
Ha valaki ettől retteg, akkor jobban jár, ha beszerez egy hagyományos szobai hősugárzót arra az 1-2 napra.