• Telefon: (+36) 70 518-1943info@k-klima.hu
  • A Profi klímatisztitásról pár gondolat.

    Mielőtt rátérnék arra, hogy mi hogy csináljuk, kitérnék egy kicsit a klímatisztitás egyéb piaci szereplőire.  

    A klíma tisztitás, nem egy túl bonyolult dolog.

    Gyakorlatilag egy koszos tárgy elmosásáról van szó.
    Hasonló feladat mint amikor valaki egy kiadós ebéd után pár órával a koszos sajtreszelőről próbálja meg a rászáradt sajtot letakarítani. 

    Persze azért egy klíma megfelelő kitakarítása picivel bonyolultabb feladat, de azért nem kell atomfizikusi diploma hozzá. 

    Miért is írom ezt? 

    Sajnos sok fórumon, vagy videon látok klímatakarítással foglalkozó szakembert, akik szerint az olcsó (8-10.000 Ft) ért végzett takarítás gagyi.
    És csak 25 – 30 ezer forintért lehet egy klímát megfelelően kipucolni.

    Nos ez nem igaz! 
    Egy tárgy sem lesz a magasabb ár miatt tisztább.
    Kétféle munka van: lelkiismeretes, és hanyag. 

    Az ár az nagymértékben függ a szolgáltatás helyétől és a konkurenciától.

    Egyértelmű, hogy egy kisebb településen nem lehet ugyanazt az árat elkérni egy szolgáltatásért mint egy nagyvárosban, főleg ha a konkurencia alacsonyan tartja az árat. 

    Olyan ez mint az autó mosás, attól hogy a gépi mosóba kifizetünk pár ezer forintot még nem lesz tisztább az autó, mintha otthon a kerti slag alatt mi magunk mossuk le. A tisztaság az alaposágon fog múlni, és nem a pénzen. 

    Sokféle módszer, de melyik a jó? 

    Az internetet böngészve, sokféle klímatisztitó módszert reklámoznak, és persze mindegyik a legjobb leg profibb módszernek van kikiáltva. 

    Ezek az alábbi módszerek:
    Vegyi köd
    Ózonos fertőtlenítés.  
    Hevítés.
    Nono ezüst.

    Ezek mind kiváló fertőtlenítő hatású módszerek, garantáltan elpusztítják azokat a baktériumokat amikkel találkoznak. 

    Ha kiváló akkor mégis mi a baj velük? 

    Az a gond, hogy a koszt egyik eljárás sem tudja eltávolítani!

    A klíma készülék használat közben naponta több száz köbméternyi levegő áramlik át a nagyon vékony alumínium lamellák között.
    A lakás levegője, pedig tele van szennyeződésekkel.
    Különböző porok (utcáról, ruháról, szőnyegről)
    Különböző biológiai anyagokkal. (bőr hám, haj, szőr, pollen, spórák, baktériumok, stb…)

    Ezek a szemünk számára többnyire láthatatlan szennyeződések, a nedves lamellákon megtapadnak, és egy biofilmet hoznak létre, ami gyakorlatilag kis életközösség, a különböző gombáknak, penésznek, és baktériumoknak.

    Most képzeljük el, hogy mi történik ha ezt lefújjuk valamilyen vegyi anyaggal!
    Az élő baktériumok, gombák, stb.. nagy részé elpusztul. De csak a felület tetején! Azok a baktériumok amik a felület mélyebb rétegeiben élnek, köszönik szépen jól vannak. 
    És a kosz eltűnik?

    Sajnos nem, a kosz ugyanúgy ott marad az alumínium lamellák között. 
    A megmaradt baktériumok, gombák kis idő elteltével, újra elszaporodnak, hiszen a táptalaj ugyanúgy ott van.

    Szerintem nem kell nagy képzelő erő ahhoz, hogy elhiggyük, ezek a módszerek, csak időleges fertőtlenítésre jók, tényleges tisztitásra nem lehet ezeket használni. 

    Ha valaki nem hiszi, próbálja ki, hogy a koszos sajtreszelő, megtisztul e, az ózontól, vagy a ráfújt különböző vegyszerektől, legyen az, gáz vagy folyadék halmazállapotú.

    Az igazsághoz tartozik, hogy a legtöbb cég ezeket a klíma tisztítási módszereket, autókhoz ajánlja, persze  jó pár cég úgy gondolja, hogy ha az autó klíma takarításhoz megfelel, akkor a lakásban is jó lesz.   Elvégre jól eladható reklámszövegeket lehet írni hozzá. 

    Ha a lakásban nem jó ez a megoldás akkor miért jó az autóban? 
    A gépkocsik klímarendszere úgy van kialakítva, hogy nagyon nehéz lenne megfelelően átmosni. 
    Ráadásul a szellőző idomok sok esetben csak össze vannak dugva, azaz nem biztosítanak víz zárást, ezért ha a szellőző nyilasokon keresztül mosnánk a klíma rendszert, akkor a víz valószínű elektromos zárlatokat okozna, ami akár komoly károkat is okozhatna. 
    Szóval az autóknál azért ez a legjobb, mert nincs nagyon más alternatíva. 

     

    A fentiekből talán már kiderült az, ami minden jó háziasszonynak egyértelmű volt eddig is.
    Ha valami koszos akkor azt el kell mosni!

    Legyen az ruha, tányér, padló, koszos kilincs,  WC, kutya, cipő, stb….
    Mindannyian tudjuk, hogy mosás nélkül egyik sem lesz tiszta.

    Én legalábbis még nem hallottam, egy olyan csodaanyagról sem, amivel, ha lefújom a gyerek cipőjét, az újra szép fehér lesz. 

    Természetesen, vegyszerekre szükség van, hiszen a koszt fel kell oldani. 
    A vegyszereket a koszhoz és a helységhez választjuk meg.

    Lakásokban ritkán találkozunk nagyon makacs szennyeződésekkel, ezért ott gyengébb, kevésbé káros vegyszerek használata elegendő.  (Zöld)

    Egész más a helyzet, egy ipari konyhában, ahol vastag zsír réteg tud lerakodni a klímákon, oda jóval erősebb vegyszer kell ami nagymértékben zsíroldó hatású. 
    (Piros)

    Megint más a helyzet, olyan helyeken, ahol a klíma úgy van felszerelve, hogy az abból kiáramló levegő + mosószer, élelmiszerekkel, vagy állatokkal is találkozhat. 
    Ebben az esetben csak olyan vegyszer használható, ami semmilyen káros anyagot nem tartalmaz, és biológiailag teljesen lebomlik.  (Kék)


    Természetesen a piacon nagyon sokféle speciálisan klímák tisztitására kifejlesztett vegyszer található.

    Miért nem jó a háztartási vegyszer?
    Leginkább azért, mert nem tudni, hogy milyen reakciót vált ki.
    A klímák hőcserélőjének a felületét speciális védőréteggel vonják be.
    Ez a védőréteg akadályozza meg az alumínium oxidációját.
    Ha ez megsérül, akkor az alumínium elkezd oxidálódni (rozsdásodni), aminek a következtében fehér por szerű réteg jelenik meg a felületen. 
    Ez a réteg rontja a hőcserét, és előbb utóbb a lamellák tönkremenetelét okozzák (törik, porlik).

    Sajnos ugyanezt a helyzetet lehet előidézni azzal, amit sok kontár klímatisztitás néven művel. Azaz a hőcserélő felületet lefújják a klímatisztitó vegyszerrel, és már írják is a számlát. 
    A vegyszer egy része a keletkező kondenzvíznek hála lemosódik magától is, de ezt nem lehet takarításnak nevezni, és gyakran többet árt mint használ.

    Aki már használt vízkőoldót, az pontosan tudja, hogy a nem szabad a krómozott felületen hagyni órákon keresztül. Ha nem mossuk le időben, akkor bizony a krómozott felületet is tönkreteszi. 

    Ugyanez a helyzet a klímatisztitó szerekkel is, 10 -15 perc behatási idő után a szereket le kell mosni, máskülönben a felületet roncsolják. 


    Mivel kell mosni? 

    Vízzel!
    A mosáshoz a legjobb valamilyen “nagy” nyomású mosó használata.
    A NAGY szót nem véletlen írtam idéző jelbe, ugyanis senki ne szaladjon ki a garázsba és hozza be a 200 BAR nyomású mosót. 
    A klíma tisztitáshoz ekkora nyomás nem jó! Túl nagy!
    Persze az “igazi” férfiak, erre azt mondják: “Dehogy nagy! Fogd meg a söröm! …”

    A túl nagy nyomás kétféle kárt tud okozni. 
    Egyfelől, ahogy a betonról is felszedi a legmakacsabb koszt is, a klímáról ugyanúgy leszedi a hajszálvékony védő bevonatot. Ezzel pedig megindul a korrózió. 

    A másik gond, hogy a milliméternél is vékonyabb lamellák, már kis nyomásra is elgörbülnek, eldeformálódnak. Akár az ujjunk végig húzásával is kárt tudunk okozni, gondoljunk bele, hogy mekkora kárt tud okozni egy 100-200 BAR nyomású vízsugár.
    Ezek ha nincsennek kijavítva akkor rontják a hatásfokot, hiszen a görbe részeknél nem tud a levegő áramlani. 

    A klíma mosásához elegendő egy  5-20 Bar nyomású mosó is, ezekkel is minden kosz tökéletesen eltávolítható.  A nagyobb nyomás maximum gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé, de nem lesz tisztább a felület. Ilyen gépeket többnyire akkumulátoros készülékek között találunk. 

    Sok klímást ismerek, akik kézi pumpás permetezővel takarítják a klímát.
    Az első pár klímát én is ilyen permetezővel takarítottam. 
    Ha lelkiismeretesen csinálja az ember, akkor ezzel is ki lehet pucolni a klímát, viszont nagyon elhanyagolt készülékeknél, ahol már 1-2 mm vastag penész van a készüléken, nem hatékony ezzel a munkavégzés. Főleg a ráfordított idő nincs arányban a munkáért kapott pénzzel. 

    Le kell e szedni a burkolatot a takarításnál?

    Természetesen le lehet szedni, de véleményem szerein teljesen felesleges.
    Ha valaki szedte már le a burkolatot, akkor láthatja, hogy a burkolat, alig takar ki valamit a mosandó felületekből.
    A burkolat leszedésével, csak a piros nyilakkal jelzett pár milliméter szélességű, műanyag elemek kel fogunk többet látni a klímából.  A mosás szempontjából pedig ezek sem zavaróak, mivel kb: 1 cm távolság van a műanyag és a lamella között, szóval könnyen be lehet juttatni a mosószert, és a vizet is a műanyag elemek alá. 

    Az alsó vastagabb műanyag elem nem a lamellákra takar rá, hanem egy másik műanyag elemre, szóval annak az eltávolítása semmilyen előnnyel nem jár.  


    A ventilátor nyílás pedig, a burkolat eltávolításával sem lesz 1 mm rel sem nagyobb.
    Szóval szerintem értelmetlen dolog ezzel vesződni.

    Persze azt el kell ismerni, hogy sokkal látványosabbnak néz ki igy a munka, és valószínű a megrendelő is szívessebben fizet ki pár ezressel többet, ha azt látja, hogy a gépet “alaposan” szétszedték.  Még akkor is, ha ezzel gyakorlatilag semmilyen plusz értéket nem kapott. 

    Egy mosógép szereléssel foglalkozó ismerősöm egyik beszélgetésünk alkalmával azt mondta.  Hogy arra jött rá, hogy ha kimegy megszerelni egy mosógépet, hiába tudja már az első másodpercben azt, hogy mi a baja a gépnek, és hogy annak megjavítása 2 percébe telik. Ő kénytelen feleslegesen szétszedni a  gépet,  és kicsit bűvészkedni, mintha valami nagyon komoly munkát végezne. Mivel, ha 2 perc után azt mondja, hogy kész megjavította a gépet, és azt mondja, hogy 8.000 Ft lesz, akkor legtöbben fel vannak háborodva, hogy 5 percig se volt a lakásban mégis egy csomó pénzt elkért.  De ha még 10 percig bűvészkedik, méricskél, és nagyon komolyan nézegeti a gépet. Akkor már mindenki azt hiszi, hogy komoly volt a baj, és hogy a szerelő tényleg megdolgozott  a pénzéért. 

    Én úgy gondolom, hogy a burkolat eltávolítása is kb.: ebbe a kategóriába esik.
    Sokkal könnyebb igy elkérni 25-30 ezer forintot.

    Akkor én miért nem szedem le a burkolatot és kérek el én is 20-30 ezret egy takarításért? 
    A burkolatot azért nem szedem le mert feleslegesnek tartom.
    És ha le is szedném, ami 3-4 csavar eltávolításával is kb. 2 perces plusz munka, akkor sem kérnék el több pénzt mint amit ezért a munkáért reálisnak gondolok. 



    Tegyük hozzá, hogy léteznek, léteztek olyan klímák, ahol a hőcserélő egy részét csak a burkolat leszedésével lehet megfelelően kitakarítani!  De ilyen kialakítású gépekkel én az elmúlt években nem találkoztam. Persze nem azt mondom, hogy nincs forgalomban ilyen gép, hiszen sok olyan típus van a piacon, amihez nem volt szerencsém.