Hová szereltessük a klíma beltérit ?
A legtöbb ember szeretné minél kisebb költségből megúszni a klimatizálást, ezért sokszor olyan helyre próbálják meg a klímát felszereltetni, ami a működés szempontjából nem ideális.
A legtöbbször szeretnék, ha egy klíma egyszerre több különálló helységet is hűtene vagy fűtene, ennek elérése érdekében pedig egy pici előszobába szeretnék rakni a klímát.
Ez a megoldás hűtés esetén valamelyest még működhet is, viszont fűtés szempontjából a lehető legrosszabb.
Mi a baj ezzel az elrendezéssel?
A gond az, hogy a kicsi viszonylag zárt teret a klíma nagyon gyorsan lehűti vagy felfűti a kívánt hőfokra, ezt természetesen a beltéri egység érzékeli és innentől kezdve kikapcsol, vagy minimálisra csökkenti a teljesítményét. Viszont azok a szobák amiket hűteni, vagy fűteni szeretnénk, még mindig hidegek vagy melegek.
Mint írtam a probléma nem egyformán jelentkezik, hűtő és fűtő üzemmódban. Az okok a levegő eltérő áramlása okozza. Mindannyian tanultuk, hogy a hideg az lefelé, a meleg felfelé áramlik.
Ebből fakad a legfőbb különbség. Hűtő üzemmódban a klímából kiáramló hideg levegő a padló szintre süllyed, és a vízhez hasonlóan szétterül az egész lakásban, és egy idő után lentről felfelé megtölti a helységet. Persze nagy lakásnál ez a megoldás sem tökéletes, senki ne várja, hogy az előszobába felszerelt klíma a 150 négyzetméteres lakás minden pontját le fogja hűteni. Ráadásul a hideg levegő sem tud a csukott ajtón keresztül áramlani! És a helységek hőmérséklete sem tud ilyen esetben egyenletes lenni, minél távolabb vagyunk a klímától annál melegebb lesz.
Nézzük mi a helyzet ha a klímával fűteni szeretnénk. A meleg levegő a hideggel ellentétben felfelé áramlik. Mivel a szobák ajtaja jellemzően 210cm magas, viszont a mennyezet jellemzően 280cm magas, ezért a meleg levegő megreked ebben a 70cm magasságú ajtó és mennyezet közötti részen.
Jellemzően a beltéri egységeket is pont ebbe a magasságba szokták szerelni, és mivel pont abba a magasságba melegszik fel leginkább a levegő, a klíma visszavesz a teljesítményéből. Ezen csak úgy lehet valamelyest javítani, ha a klímának a beltéri egységét maximális fordulatszámon járatjuk 30 fokos hőmérsékletre állítva, és a légterelést próbáljuk olyan szögbe beállítani, hogy minél több levegőt tudjon a szomszédos helységbe befújni. Sajnos ezzel az elrendezéssel csak azt tudjuk elérni, hogy lesz egy nagyon meleg előszobánk ahol 27-28°C fok van és kettő maximum langyos 20-22°C fokos szobánk.
természetesen a szobákba csak abban az esetben megy be a meleg, ha az ajtók nyitva vannak! Továbbá az is gondot okoz, hogy a beltérit nagy fokozaton kell járatni ami további kelletlenséget okoz, este pedig egyenesen elviselhetetlen zajjal jár a legtöbb ember számára.
Emeletes házak:
A hatás a több szintes házaknál is jelentkezik, Az emeleten elhelyezett klímánál hűtés üzemmódban a hideg levegő viszonylag gyorsan lejut az alsó szintre, és onnan a meleg levegőt elkezdi kiszorítani a felsőbb szintek irányába. Folyamatosan járatott klímával, így kis túlzással egy egységgel le tudjuk hűteni az alsó és a felső szintet is. Persze ezt a kijelentést csak bizonyos méret és elrendezés esetén állja meg a helyét. A földszinten elhelyezett klíma hűtés üzemmódban semennyire nem képes az emeleti levegőt lehűteni.
Fűtés üzemmód: A tetőtérben elhelyezett klíma csak a tetőtérben képes fűteni, a meleg levegő lefelé nem fog menni! A földszinten elhelyezett klíma, csak elhanyagolható mértékben tud hozzájárulni az emelet fűtéséhez.
Mi akkor a megoldás?
Ha klímával szeretne fűteni, akkor inkább vegyen 2-3 db kisebb önálló klímát, vagy több helység esetén egy multi klímát (egy nagy kültéri egységre típustól és teljesítménytől függően 4-7 db különböző teljesítményű beltéri egységet is lehet csatlakoztatni.)
A választást önre bízzuk, de érdemes mérlegelni, hogy a több önálló kisebb egység árban nem feltétlenül kerül többe mint egy nagy multi klíma, és üzembiztonság szempontjából a több különálló egység mindig jobb mint 1db nagy.
Léteznek olyan parapetes beltéri egységek, amik kinézetben és elhelyezkedésben is egy hagyományos radiátorhoz hasonlít leginkább, ezeknek a nagy előnyük, hogy fűtés üzemmódban, közvetlenül a padló szintről szívják el a hideg levegőt ezáltal jóval hatékonyabban tudnak fűteni. Mivel kihasználják a levegő természetes áramlását sokkal kisebb és sokkal halkabb ventilátort lehet ezekben alkalmazni. gyakorlatilag hangtalanul üzemelnek. Sajnos ezek jelenleg nagyon drágák.
Hova szereljük a beltéri egységet?
Sajnos a klímáknál több szempontot is mérlegelni kell.
A legfontosabb, hogy a beltéri egység lehetőleg ne valami kis beugróba kerüljön. Úgy kell felszerelni, hogy a levegő áramlása mimnél jobban biztosítva legyen a helységben.
Figyelembe kell venni hogy a kültéri egységet hová lehet felszerelni, ugyanis a beltéri egység 2db szigetelt rézcsővel van összekötve a kültéri egységgel, továbbá egy kondenzvíz csövet is ki kell vezetni a kültérbe.
Ez pedig nem mutat túl jól ha a nappalit egy U alakban körbe kell csövezni, ráadásul a hosszú csövezés, a szerelési árat is drágítja, valamint minden egyes centiméterrel, csökken a klíma teljesítménye.
A legtöbb klíma esetében maximum 20-25 méter csőtávolságra helyezhető el a kültéri a beltéritől, viszont ilyen távolságnál már plusz hűtőközeget kell betölteni, mivel a gyárilag a klímában található hűtőközeg 4-5 méter csőhosszra van méretezve.
Ilyen távolságra a csepp víz elvezetést is más módon kell megoldani. Gyakran kénytelenek vagyunk kondenzvíz szivattyút beépíteni ami akár +30-40 ezer forinttal is drágíthatja a költségeket.
Fontos tudni, hogy a kondenzvíz szivattyú beépítését nem ajánljuk lakásokba, ugyanis a szivattyú-nak a hangja este már zavaró. Továbbá ez az alkatrész is meg tud habosodni, a meghibásodása esetén, a keletkezett kondenzvíz a beltéri egységből fog folyni. Mivel párás időben akár 20-25 liter vizet is lekondenzál a beltéri egység, ezért egy meghibásodott szivattyú komoly anyagi károkat is tud okozni, ha nem veszük észre idejében.
Figyelembe kell venni az egészségügyi hatásokat, és a szoba berendezéseit.
Hűtés esetén a klímából nagyon alacsony hőmérsékletű levegő távozik. Ha valaki tartósan ebben a hideg légáramlatban tartózkodik, az nagyon könnyen megfázhat, illetve hosszabb távon ízületi, és fül gyulladást okozhat.
Fűtés üzemmódban valamivel kellemesebb érzés amikor a meleg levegőt fúj ránk a berendezés, de itt is ugyanúgy jelentkezik a húzat hatás, ami fül és ízületi problémákat okozhat.
Továbbá ha közvetlenül ránk jön a meleg levegő, akkor a beltéri egység alatt nagyon melegünk lesz, ezért a hőmérsékletet kisebbre veszünk, viszont ilyenkor a szoba távolabbi részei hidegek maradnak.
Azaz, lehetőleg ne szereljük olyan helyre a klímát ahol a klíma közvetlen hatósugarában tartósan tartózkodunk (íróasztal, knappé, ágy, konyhapult, stb…)
Fontos még hogy a beltéri egységnek legyen elég helye! Ez szélességben 70-100 cm-t jelent, valamint a mennyezettől kb: 15-25 cm-t kell elhagyni.
Ezért a beltéri egység helyét ezek együttes figyelembevételével kell megválasztani.
Hová ne szereltessük a beltéri egységet.
Lehetőleg ne szereltessük a klímát olyan berendezések fölé amit az esetlegesen kifolyó víz, tönkre tehet. (TV, számítógép, stb..)
Érdemes olyan helyet találni, ami az évenkénti karbantartást is könnyen lehetővé teszi. A takarításkor a készülékhez rendesen hozzá kell férni (létrával!). Amit az alá beszerelt szekrények, polcok megnehezítenek. Ezeket vagy el kell távolítani, vagy le kell takarni.
Hogy folyhat a klímából a víz?
Mint fentebb említettem, a csepp víz szivattyú meghibásodásakor a klímából fog folyni a víz.
De akkor is folyhat víz a klímából, ha a víz gravitációs úton távozik.
Ezt az elhanyagolt karbantartás is okozhatja, amikor is a por, és a különböző gombák nyúlós masszává egyesülve a lefolyó csövet is eltömítik.
De akár rovarok is eltömíthetik a kivezető nyilasát, mivel sok rovarnak csábító a biztonságos cső (saját folyóvízzel). De ősszel sok rovar téli száláshelynek gondolja.
Főleg darazsak és pókok fészkelnek be, de utóbbi időben a poloskák is megtalálják a csövet.
Ennek megakadályozására pár száz forintért lehet kapni rácsot a cső végére.