Autó klíma: R134a alacsony és magas oldali nyomás
Figyelem!
Mielőtt még valaki üzenetet küldene, vagy felhívna autó klíma javítással kapcsolatban előre bocsájtom, hogy nem foglalkozunk autó klímákkal!
Az autó klímák szereléséhez ugyanis rendelkezni kell valamilyen autószerelő képzetséggel is, ami nekünk nincs. Igy az F-gáz engedélyünk sincs autó klímák szerelésére, javítására.
Megjegyzés: Mint minden klimarendszert érdemes a gyári előírt mennyiségű hútőközeggel feltölteni.
Ehez már komolyabb felszereltség kell, hűtőközeg lefejtő, nyomásálló palack, szervízcsaptelep, hűtőközeg mérleg, csövek, csapok, csatlakozók, stb…
A cikkben leírt módszer nem egyenértékű a rendes lefejtés és feltöltés módszerrel.
Viszont ha nincs az embernek megfelelő szerszámozottsága, akkor ez a módszer is működik. (de nem tökéletes)
Fontos: a táblázatban szereplő adatok csak megközelítő értékek, mivel a nyomásértékek autónként minimálissan eltérőek lehetnek. (-+ 1 Bar)
Pl: Befolyásolja a nyomásértéket a kompreszor fordulatszáma, a kondenzátor (hűtőradiátor) mérete, a ventillátor vezérlése, és teljesítménye.
Pl más értékeket fogunk kapni egy elektromos kompreszornál, és egy ékszij hajtású kopmpreszor esetében.
Miért is született meg ez a cikk ha nem foglalkozunk autóklímákkal?
Nos, gyakran találkozok, fórumokon olyan kérdésekkel, hogy hogy kell az autó klímát feltölteni.
És az az igazság, hogy sok hülye választ olvasok, amiből látszik, hogy a válaszadónak nem sok köze van a klíma szereléshez.
Továbbá én is szerettem volna többet megtudni az autó klímákról, igy elkezdtem kicsit utánajárni a dolgoknak, hogy hogy lehet egyszerűen, bizonyos hibákat feltárni, a rendszert feltölteni.
Milyen hűtőközeg van az autókban?
A legtöbb autóban, jelenleg az R134a hűtőközeg található, ez egy engedély köteles anyag, ami azt jelenti, hogy csak F-gáz engedéllyel lehet ilyet vásárolni és felhasználni.
Igy a gáz rátöltés a legtöbb ember számára nem lehetséges.
Jó hír viszont, hogy az R134a hűtőközegnek van egy helyettesítője, ami tulajdonságaiban megegyezik vele. Ez pedig az R1234YF ( Tetrafluor-propén)
kb: 370g R1234YF= 1000g R134a
Az újabb 2017 től gyártott autókban már gyárilag ilyen hűtőközeg található.
Miért pont az R1234fy?
Környezetvédelmi szempontból az R1234 nagyságrendekkel kisebb üvegházhatású gáz mint a régen használt R134a.
Műszaki oldalról nézve a közeg hasonló hűtéstechnikai tulajdonságokkal bír, mint az R134a. Nagyságrendileg megegyező rendszernyomással és rendszerfelépítéssel, így nem okoz lényeges költség növekedést a járműgyártók számára.
Az R1234fy-nak sajnos van néhány negatív tulajdonsága is.
Ezek közül a két legfontosabb: az új gáz gyúlékony és mérgező!
Ezért ezeket kiemelten nagy óvatossággal kell kezelni!
Hogyan ismerem fel az új klímarendszert, és a hozzá való hűtőközeget?
Az új R1234yf gázt használó rendszer nem tölthető újra a korábbi, R134a gázzal! Amellett, hogy szabálytalan, rendkívüli módon veszélyes is. Figyelembe véve az új R1234yf gáz átlagos gyúlékonyságát, az új hűtőközeg egyéb anyagokkal vagy gázokkal összekeveredve veszélyes elegyeket alkothat, amit a karbantartás során folyamatosan kerülni kell.
– Az R1234yf töltőtartályai eltérnek a régebbi R134a típusúaktól, fehér címkéik piros vagy kék szélűek. A címkék az adott jármű gépkönyvéhez, illetve a csomagtartó alatt található címkékhez hasonlóan a tárolt hűtőfolyadék típusáról, és mennyiségéről adnak tájékoztatást.
– Az R1234yf töltőnyílásai különböznek az R134a-tól, illetve méretük is eltérő.
Fontos!
Az R1234yf hűtőközeg és az R134a nem keverhetőek egymással!
Ugyanis, a két gáz keveréké teljesen eltérő gázkeveréketalkot, amelyiknek a hűtéstecnikai értékei el fognak térni a tiszta hűtő közegtől.
Ezzel akár tönkre is lehet tenni az autó klíma rendszerét, mivel olyan nyomásértékek jöhetnek létre, ami használhatatlanná teszi a klíma rendszert.
Érdemes tudni, hogy az R134a hűtőközeg, erősen környezetkárosító, űvegházhatást fokozó gáz, ezért ezt a szabadba engedni TILOS!
Az R1234fy hűtőközeg, kisnyomású palackban jelenleg engedély nélkül vásárolható. Ezzel fel lehet tölteni az R134a hűtő közeget használó autókat, de csak akkor ha előzőleg a régi gáz elszökött vagy megfelelően el lett távolítva (lefejtve)
Akkor kezdjünk is neki, a lényegnek!
Hogy lehet tudni, hogy megfelelő a rendszerben a töltet mennyisége, vagy kevés, esetleg milyen más hibákat lehet kideríteni, egy egyszerű nyomás vizsgálattal.
Ahhoz, hogy a rendszerben nyomást tudjunk mérni szükség van egy szerviz csaptelepre.
Ezeknek minimum három csatlakozási pontja van.
A kék az alacsony nyomású oldal (L)
A Píros a magas nyomású oldal (H)
A középső pedig a betöltő csatlakozás.
Szükség van még 2db 1/4″ os klíma tömlőre, és 2db R134a gyorscsatlakozóra.
Egy ilyen egyszerű szett nem olcsó kb. 15.000 Ft. Igy lehet érdemes megkérdezni az ismerősöket hátha van ilyen a garázsban. 
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szükség lenne még egy vákuum szivattyúra is, mivel nem tesz jót a klíma rendszernek, ha levegő keveredik bele. Épp ezért egy normális klímás a csatlakoztatás előtt a csöveket levákuumolja. Persze láttam már hivatalos klímást, enélkül csatlakozni a készülékhez. :((((
A vákuumozás célja nem csak az, hogy „kiszívja a levegőt”, hanem főleg az, hogy eltávolítsa a nedvességet a rendszerből.
Ha elmarad:
1. Nedvesség marad a rendszerben
A levegőben lévő vízpára bekerül a rendszerbe. Ez:
- az expanziós szelepnél vagy fojtócsőnél megfagyhat,
- időszakos hűtéskimaradást okozhat,
- ingadozó nyomásokat eredményezhet.
Példa:
- indulás után jól hűt,
- 20–30 perc múlva romlik,
- leállítás után újra jó lesz.
Ez tipikus nedvesség okozta jelenség lehet.
2. Savképződés, kompresszorkárosodás
A nedvesség az olajjal és a hűtőközeggel reakcióba léphet:
- savas vegyületek képződhetnek,
- az olaj elvesztheti kenőképességét,
- hosszú távon károsíthatja a kompresszort.
Ez főleg akkor veszélyes, ha:
- sokáig nyitva volt a rendszer,
- kompresszorcsere történt,
- nagyobb javítás volt.
3. Levegő marad a rendszerben
A levegő nem kondenzálódó gáz, ezért a kondenzátorban helyet foglal.
Hatása:
- magasabb magas oldali nyomás,
- nagyobb kompresszorterhelés,
- rosszabb hűtési teljesítmény.
Nyáron, 35–40 °C-ban ez különösen látszik.
4. Pontatlan töltet
Ha nincs vákuumozás, a rendszerben maradó levegő miatt a nyomások alapján nehezebb megítélni a töltést. Lehet, hogy a manométer jó értéket mutat, de valójában:
- kevesebb R134a van benne,
- plusz levegő is jelen van.
Alacsony oldali nyomás és magas oldalnyomás
Mielőtt megnéznénk az R134a hűtőközeg nyomástáblázatát, megpróbáljuk megérteni, miért fontos a nyomás mérése és ellenőrzése az autók légkondicionáló rendszerében.
A klíma rendszerekben a nyomás alatt lévő hűtőközeg folyamatosan folyékonyból gázzá és gázból folyadékká alakul, zárt körben.
A hűtőközeg nyomása közvetlenül korrelál (igazodik) a külső hőmérséklettel.
A hűtőközeg nyomása alapján a hurok bármely pontján az egész rendszer felosztható nagy nyomású és alacsony nyomású oldalra.
A legtöbb autóban erre két külön csatlakozási pont van a motortérben.
Az alacsony nyomást kék kupakkal vagy L betűvel jelölik, a magas nyomású rész, piros kupakkal vagy H betűvel jelölik.
A kompresszor az elpárologtatóból kapja az alacsony nyomású gázt. A kompresszor ezt az alacsony nyomású hűtőközeget nagynyomású gázzá sűríti (a hőmérséklet is nő). Mivel ez a nagynyomású hűtőgáz kiindulási pontja, a nagynyomású mérési pont a kompresszor után található.
Ezt a nagynyomású gázt ezután a kondenzátorba továbbítják (ez az autó hűtője előtt vagy mellett található). A kondenzátor közelében található hűtő ventilátor levegőt fúj a kondenzátorra, és ennek eredményeként a nagynyomású gáz nagynyomású folyadékká alakul (kondenzálódik), amikor elhagyja a kondenzátort. Ezenkívül a hűtőközeg itt hőt ad le, amelyet az elpárologtatóban (kabinban) vett fel.
A nagy nyomású folyadék ezután átfolyik a szárító-szűrőn, ami kiszűri a hűtőközeg nedvességét. A szűrt nagynyomású folyadék ezután egy hőtágulási szelepen halad át. A nagynyomású folyadék kitágul, és az expanziós szelepnél alacsony nyomású folyadékká alakul. Az alacsony nyomású folyadék ezután az elpárologtatóba áramlik (az utastérben található hőcserélő), és a hűtőközeg forrni kezd, és alacsony nyomású gázzá alakul.
Ez az alacsony nyomású gáz elnyeli a hőt a kabinból (miközben hűti a kabint), majd a kompresszorba kerül, és a ciklus újraindul. Az alacsony nyomású mérőpont az elpárologtató után található.
Az alábbi táblázat az R134a hűtőközeg nyomástáblázatát mutatja. Ez tartalmazza a hűtőközeg összes jellemző magas oldali és alacsony oldali nyomásértékét egy adott hőmérsékleten.
| Levegő Hőfok | Alacsony oldali nyomás | Magas oldali nyomás | |||
| in o F | o C -ben | psi-ben | Bar-ban | psi-ben | Bar-ban |
| 65 | 18 | 25-35 | 1,72-2,41 | 135-155 | 9,31–10,69 |
| 70 | 21 | 35-40 | 2,41-2,76 | 145-160 | 10,00-11,03 |
| 75 | 24 | 35-40 | 2,41-3,10 | 150-170 | 10,34-11,72 |
| 80 | 27 | 40-50 | 2,76-3,45 | 175-210 | 12,07-14,48 |
| 85 | 29 | 45-55 | 3,10-3,79 | 225-250 | 15,51-17,24 |
| 90 | 32 | 45-55 | 3,10-3,79 | 250-270 | 17,24-18,62 |
| 95 | 35 | 50-55 | 3,45-3,79 | 275-300 | 18,96-20,68 |
| 100 | 38 | 50-55 | 3,45-3,79 | 315-325 | 21,72 – 22,41 |
| 105 | 41 | 50-55 | 3,45-3,79 | 330-335 | 22,75-23,10 |
| 110 | 43 | 50-55 | 3,45-3,79 | 340-345 | 23,44 – 23,79 |
A levegő hőmérsékletét érdemes az autó mellett vagy az autó beépített hőmérőjével nézni, mivel az autótól távol árnyékban lévő hőmérő akár 5°C fokos eltérést is mutathat, ez pedig jelentős eltérést eredményezhet a mérés során.
A nyomásmérők leolvasása alapján az alábbi táblázat segítségével tovább diagnosztizálhatja a problémát.
| Alacsony oldali nyomás | Magas oldali nyomás | Diagnózis |
| Értéken belül | Értéken belül | Nem kell beavatkozni. A klíma jól működik. |
| Alacsony | Alacsony | A hűtőközeg alacsony. Adjon hozzá egy kis hűtőközeget. |
| Alacsony | Magas | Lehetséges eltömődés a tágulási szelepben vagy a kifolyócsőben. Szerviz szükséges. |
| Magas | Alacsony | Probléma a kompresszorral. Szerviz vagy Csere. |
| Magas | Magas | Hűtőközeg túltöltés. Szellőztesse ki a felesleges R134a-t megfelelő gondossággal. |
Természetesen az alábbi táblázat segítségével nem lehet minden hibát kiszűrni, de mindenféleképpen sokat segít a diagnosztizálásban.
Amennyiben a rendszerben alacsony a hűtöközeg mennyisége, akkor az alacsony és magas oldal között nem tud kialakulni megfelelő nyomáskülönbbség.
Azaz például a magas oldali nyomás 12Bar az alacsony oldali nyomás 3-4 Bar is lehet.
Amikor elkezdjük feltölteni a készüléket, akkor elkezd kialakulni egy nagyobb nyomáskülönbbség.
Azaz a magas oldai nyomás nővekszik, az alacsony oldali nyomás pedig csökken!
A legfontosabb! A gépjárműben a klimát legalacsonyabb hőfokon, legmagasabb ventillátor fokozaton kell járatni. Közben érdemes a középső szellőzőrostélynál folyamatossan mérni a hőmérsékletet.
A kifújt levegő hőmérséklet sokkal fontosabb indikátor mint a fenti nyomásértékek!
Ha a kifújt levegő hőmérséklete jó, akkor nem érdemes tovább tölteni.
A túltöltött rendszer ugyanugy nem képes megfelelően müködni, hiszen a sok hűtőközeg miatt nincs hely a folyadéknak gőz halmazállapotba váltani.
Végső soron ez a készülék meghibásádásához is vezethet, pl kompreszor folyadékütés. (a folyadék nem összenyomható, ha ez kerül a kompreszorba az tönkreteszi!) De a túl magas nyomás a csöveknek sem tesz jót.
Ha valaki nem ért hozzá, inkább keressen fel egy szakmühelyt (olcsóbb mint a tönkrement klima javítása)!
40 °C külső hőmérsékletnél már az is számít, hogy áll az autó vagy halad, árnyékban van-e, illetve mekkora a páratartalom.
Általánosságban a középső szellőzőrostélynál mérve (belső levegőkeringetéssel, max. hűtésen, kb. 1500–2000 f/perc motorfordulat mellett):
- 5–8 °C → kiváló, nagyon jól működő klíma.
- 8–12 °C → teljesen elfogadható.
- 12–15 °C → még használható, de már érdemes ellenőrizni (töltet, kondenzátor tisztasága, ventilátorok).
- 15 °C felett → valószínűleg valamilyen hiba vagy teljesítménycsökkenés van.
Ha nem a kifújt levegőt, hanem az utastér hűtését nézzük:
- 40 °C külső hőmérséklet mellett egy jól működő klíma kb. 22–26 °C-ra képes lehűteni az utasteret normál közlekedés során.
Previous Post
Next Post