Milyen fűtés legyen a házba?
Mig régen nagyon egyszerű volt a helyzet, mert lehetett választani a fatüzelésű kályha, és a gáztüzelés között, addig ma már jóval szélesebb a kínálat, épp ezért sokkal bonyolultabb is a választás.
Ebben a cikkben megpróbálom összeszedni az előnyöket és a hátrányokat.
Én természetesen hőszivattyús rendszert választanék, de konkrét választ adni lehetetlen, hiszen aki tanyán lakik, és van egy pár hektáros erdöje, annak valószínű a fatüzelés lesz a legmegfelelőbb.
Ezért döntse el mindenki, hogy mibe érdemes a pénzét fektetni.
Fontos szem elött tartani azt, hogy ez nem egy rövidtávú befektetés, hanem 15-30 évre szól.
Épp ezért fontos a hosszútávú változókat is belekalkulálni.
Nézzünk pár valószínűsíthető trendet, hogy hogy alakulnak az energia árak a jövőben.
A gáz ára, várhatóan emelkedni fog, mivel ebből minden évben kevesebb lesz a földön. Viszont a kereslet továbbra is növekszik.
Állami támogatásokkal egy ideig alacsonyan tartható az ára, de ez hosszútávon nem fenntartható folyamat.
Gázkészülékek: Ha az EU tényleg betiltja az új készülékek forgalmazását, a szakemberek többsége kénytelen lesz váltani!
Ez nagyobb szakember hiányt fog okozni, ami lassabb és drágább javításokat fog hozni.
Továbbá az alkatrészek ára is meg fog nőni, hiszen a cégek igy próbálják majd meg kitermelni a kiesett bevételeket. (ez a trend már most az új hosszabb garancia idő bevezetésével is megjelent, hiszen a cégeknek +1-2 évvel hosszabb garanciát kell vállalni a készülékekre, a hosszabb garancia kiadással jár, ezt pedig azok fogják megfizetni akiknek garanciaidőn túl romlik el a készüléke. )
Az áram ára jó lenne azt írni, hogy ez csökkenni fog, de sajnos mindennek az ára folyamatosan emelkedik, ráadásul egyre nagyobb az igény az elektromos áramra, hiszen ma már szinte minden elektromos árammal megy. Az autó ipar is átáll az elektromos autókra, a fűtés rendszerek is ebbe az irányba mozdultak el. Szóval amit eddig benzin vagy gáz hajtott az hamarosan elektromos lesz.
Igaz az áram ára az én megítélésem szerint, ennek ellenére lassan fog emelkedni, és csak kis lépésekben. Ugyanis évente több száz kis erőmű, és több ezer háztartási méretű erőmű kerül bekapcsolásra. Nyáron sokszor már annyi áramot termelnek a hazai napelemek, hogy áram exportőrré tudott előlépni Magyarország. Az évek múlásával ez csak javulhat, ráadásul nem csak Magyarországon, hanem az egész világon hasonló folyamatok játszódnak le.
Bár az áramtermelés egy jelentős része még földgázzal történik (30%), igy valamelyest a gáz áremelése is megjelenik az áram árában.
De az emelkedés minden bizonnyal jóval kisebb lesz, mint a földgáz esetén, hiszen itt jóval kisebb mértékben függ a rendszer a földgáztól. Az évek előrehaladtával pedig ez csak javulni fog, hiszen szinte naponta jelennek meg új, olcsóbb és jobb hatásfokú napelemek. Az áram tárolása is folyamatosan fejlődik, jobb, olcsóbb és nagyobb kapacitású akkumulátorok jelennek meg a piacon. Ezek pedig lassan okafogyottá teszik a gáztüzelésű erőműveket is. Ennek is köszönhető, hogy szén és lignit tüzelésű erőműveket ma már csak elvétve találni.
A fa árát a munkaerő árának emelkedése fogja emelni. Hiszen a fát kézi erővel kell kitermelni, szállítani, aprítani. Álltalában a fa több száz kilométert utazik a felhasználás helyére, valamint a kitermeléshez használatos eszközök is benzinnel üzemelnek ezért az üzemanyag drágulás is beépül az árba.
A pellet ára is követni fogja a fa árát, igaz várhatóan lassabban emelkedik majd.
Természetesen nekünk sincs jövőbe látó jós gömbünk, ezért a fenti elemzésekre nincs garancia.
De józan paraszti ésszel végiggondolva, nagyjából ezek a forgatókönyvek várhatóak.
Fatüzelés.
Ez a világ legrégebbi fűtési megoldása.
Nagyon sok ember szeretne az otthonába, ha nem is komplett fatüzelést, de legalább egy kandallót. 
Persze csak addig amig rá nem jönnek az árnyoldalával.
Tapasztalataim szerint a legtöbb látvány kandalló, az évek előrehaladtával egyre kevesebbszer van begyújtva, mivel sokan megunják az ezzel járó feladatokat.
Ugyanis, a fatüzelés nem kevés feladattal jár.
A fát meg kell rendelni, azt a pár köbméter fát be kell pakolni olyan helyre ahol nem éri nedvesség (a nedves fa, rossz hatásfokkal, füstölve ég)
A fát rendszerint tovább kell aprítani, ami megint csak nem kis munka.
Miután eltüzelték, a maradék salakanyagot, (hamut) el kell távolítani.
A kéményt gyakran kell ellenőriztetni, és tisztíttatani.
Ugyanis, ha ez elmarad, akkor a kéménybe lerakódott salakanyag izzásba tud jönni, ami olyan hőfokot tud elérni, ami meggyújtja a környező tárgyakat.
És mivel a kémény rendszerint a fa gerendák között van elvezetve, ezek akár lángot is foghatnak.
Nagy hátránya az, hogy ez nem egy automatizálható folyamat, és szabályozni is csak kis mértékben lehet. Persze az újabb kazánok, már valamivel jobban szabályozhatok, némelyik még akár valamelyest automatizálható is. Igaz ezeknek meg is kérik az árát. 
Én úgy gondolom, hogy a mai rohanó világunkban, ez a fajta fűtési módszer, csak azoknál jöhet számításba, akiknek van erre idejük és energiájuk, és főleg azoknak, akik a fát olcsón be tudják szerezni.
– mérsékelten környezetkímélő, (a fa megújuló energiának számít, de lassan újul meg, és ha mindenki ezzel fűtene, már nem lenne fa az országban!)
– az új modern rendszereknek jó hatásfoka van.
Hátrányok:
– nagyméretű berendezés
– külön kazánhelyiség kell
– rendszeres felügyeletet igényel.
– rendszeres karbantartást igényel (naponta-hetente)
– egy jó rendszer nem olcsó, amihez még hozzájön a helység + kémény ára.
– a fűtő anyagot, rendelni és tárolni kell
– rossz berendezésnél füstgáz visszaáramlás és halál is lehetséges.
– fokozott tűzveszély
– környezet szennyező (a szálló por, és egyéb égéstermékek mérgezőek, és fokozottan egészség károsodást okoz!)
Pellet, biomassza, stb…
Ez gyakorlatilag a fatüzelés továbbfejlesztett megoldása.
Itt nem fahasábokat égetünk, hanem valamilyen növényi hulladékból préselt tüzelő anyagot.
Nagy előnye, hogy a folyamatokat automatizálni lehet, és viszonylag olcsó az üzemeltetése. 
Ugyanakkor ennek még mindig nagy hátránya, hogy a tüzelőanyagot, előre meg kell rendelni, száraz helyen kell tárolnunk, a tüzelőanyagot mozgatni kell.
A kályhát és a kéményt időnként tisztítani kell.
A helyigénye is viszonylag nagy, ezt senki nem fogja a fürdőszobába telepíteni.
Persze ezekből is van kandallószerű megoldás, viszont ezek csak egy helyiség fűtésére alkalmasak.
Ennek a fűtési megoldásnak, sok előnye van, ugyanakkor sok hátránya is akad. (dolgozni kell vele, komoly helyigénye van)
Előnyök:
– többnyire automatizálható
– jól szabályozható
– olcsó vele fűteni
– valamelyest környezetkímélő, mivel növényi hulladékot tüzelünk.
Hátrányok:
– nagyméretű berendezés
– egy jó rendszer nem olcsó, amihez még hozzájön a helység + kémény ára.
– környezet szennyező (a szálló por, és egyéb égéstermékek mérgezőek, és fokozottan egészség károsodást okoz!)
Földgáz:
Jelenleg hazánkban a gázkazánok vannak legjobban elterjedve. 
Ennek az egyik legfőbb oka az, hogy 10-20 éve még nem volt más rendszer ami hasonló kényelmet nyújtott volna.
Továbbá, a földgáz ára is nagyon olcsó volt.
Nagy előnye, hogy kicsi a helyigénye, és roppant kényelmes a használata, hiszen szinte teljesen önműködő.
Az új készülékek ma már biztonságosnak is mondhatóak, hiszen a füstgáz visszaáramlására
Nézzük a hátrányokat:
1: A földgáz nem megújuló energiaforrás! Azaz, van még a föld alatt, kb.: 30 évre való földgáz, ha az elfogy akkor onnantól ezeket a készülékeket ki lehet hajlítani a szemétre.
Még ha lesz is más alternatívája, pl: hidrogén, a meglévő készülékek akkor sem lesznek alkalmasak.
2: Jelenleg úgy néz ki, hogy az EU 2030 környékén szeretné betiltani a gázkazánok értékesítését. Pontos döntés mig nincs ez ügyben, de nagyon valószínű hogy így lesz.
Sokan most biztos felhördültek, és azt mondják, hogy ez a gonosz EU mindent be akar szabályozni. Nos ez nem véletlen, egyfelől pontosan tudják, hogy a gáz nem tart örökké!
Másfelől, az EU. területén, alig vannak gázlelőhelyek, az innen kitermelt gáz mennyiség, az éves felhasználás töredékét fedezi csak.
Azaz, gázból mindenféleképpen behozatalra szorulunk. Így gyakorlatilag jelenleg a lakosság nagyrésze az Orosz államtól függ.
Ha ott azt mondják, hogy márpedig holnap elzárjuk a gázcsapot, akkor igencsak fázni fogunk. De azt is mondhatják, hogy a gáz árát holnaptól 10x es áron adjuk.
Tiltakozni lehet ellene, de az kétlem hogy segítene.
Az áremelés pedig borítékolható, hiszen ahogy fogynak a készletek, úgy nőnek az árak.
3: A kiépítés költséges!
Amikor valaki tervezgeti a házát, megnézi, hogy mennyibe kerül egy hőszivattyú ott azt látja, hogy kb.: 1,5 – 2,5 millió forint.
Miközben egy gázkazán „csak” 300-500.e Ft körüli összegbe kerül.
Sajnos önmagában a készülék még nem fog fűteni, ehhez sok mindent ki kell építeni, aminek a nagyrészt engedély köteles.
Gázvezeték terveztetés: ~90.000 Ft tól.
Gázvezeték kiépítés: ~ 150.000 Ft tól.
Gázkazán bekötés. ~ 100.000 Ft tól.
Gázkazán beszabályozás: ~ 50.000 Ft tól.
Kémény költsége (anyag) : ~ 150.000 Ft tól.
Kémény munkadíj: ~ 150.000 Ft tól.
Átvétel előtti, ellenőrzések, nyilatkozatok: ~ 120.000 Ft tól.
Összesen: Kb: 1.200.000 Ft tól. Persze az összeg ennél jóval több is lehet, hiszen most csak a minimum árakkal számoltam.
Sokan akik a gázra esküsznek, azt mondják, hogy na ugye, ez az olcsóbb! Ha csak a bekerülési költséget nézzük akkor ez igaz.
De egy fűtési rendszert nem 1-2 évre veszünk, hanem 20-30 évre, vagy tovább. Épp ezért az üzemeltetési költségeket is figyelembe kell venni.
Továbbá a költségekbe be kell kalkulálni a későbbi piaci folyamatokat is, ami biztos, hogy áremelkedéssel fog járni.
Gázt soha senki nem fog tudni magának termelni, mig elektromos áramot igen, ráadásul egyre olcsóbbak a napelemes rendszerek.
Főleg nőktől, de hallottam már férfiaktól is, hogy ő azért nem bízik az elektromos fűtésben, mert mi van ha nincs áram? Akkor majd megfagy?
Nekik rossz hír, hogy a gázkazánhoz is kell áram! Egyfelől a vezérlése árammal működik, másfelől meg a keringető szivattyú sem megy áram nélkül.
Továbbá hűteni sem tud a készülék, igy 1-2 klímát is be kell mellé szerezni, ami további 300-600.000 Ft kiadás.
Előnyök:
– Teljesen automata
– Nagy teljesítményű kazánok
– Meleg vizet is meg tudja csinálni
– Jó hatásfok (kondenzációs kazánok)
Hátrányok:
– A gáz nem megújuló, kb.: 30-40 év múlva el fog fogyni.
– Évente karban kell tartani.
– A gáz robbanásveszélyes közeg.
– soha nem lehet lenullázni a számlát, sőt várhatóan folyamatosan emelkedni fog
Elektromos fűtések:
Itt most nem sorolok fel minden fűtési megoldást, ezeket két részre bontom.
Hagyományos elektromos fűtések és hőszivattyúk.
Hagyományos elektromos fűtések:
Sokan kérdezhetik, hogy miért nem veszem külön az infra paneleket, és mondjuk az elektromos kazánokat.
Nos, azért, mert ezeknek van egy közös pontjuk, mégpedig az hogy a COP értékük 1.
Ez azt jelenti, hogy 1kW elektromos áramból ~1kW hő energiát tudnak előállítani.
Ezért ezek a készülékek nagyon rossz energetikai besorolásúak.
Ha jól megfigyeljük, energetikai címkét szinte egyik oldalra sem tesznek ki. Vajon miért?
Ezért szinte mindegy, hogy a házunkat, elektromos kazánnal, vagy infrapanellel, vagy egy egyszerű hősugárzóval fűtik, az áram fogyasztásunk hasonló lesz.
Minimális különbségek persze adódhatnak, hiszen, mondjuk egy irodában, dolgozószobában a mennyezetre szerelt megfelelő méretű infrapanel, közvetlenül a dolgozót melegíti, igy nem szükséges az egész helységet 23-25 fokra melegíteni.
Ugyanígy gazdaságos lehet nagy ipari csarnokokban, ahol csak bizonyos helyeket kell fűteni, pl.: Egy gép környezetét.
+ további előny, hogy a dolgozok a meleg helyeket keresik, ez pedig az asztaluk vagy a gép közelében lesz csak, igy még akár a hatékonyság is növekedhet 🙂
De ugyanígy előnyős lehet mondjuk egy Infra Kvarc sugárzó használata a fürdőszobába.
Ezek a kvarc sugárzók egyből meleget sugároznak, szemben az infra panelekkel, ahol kb.: 15 perc a felfűtési idő.
Egy megfelelő mozgásérzékelővel kombinálva, nagyon hatékony tud lenni, hiszen csak abban a 5-10 percben működik amig valaki a fürdőszobában tartózkodik.
Napi 1 óra üzemeltetés (1500W) kb: 1800 Ft/hónap ba kerül!
Az elektromos fűtések előnyei:
– Viszonylag olcsók
– Teljesen automatizálható
– Minimális karbantartás igény
– Nagyon megbízható
– napelemmel (ma) akár ingyen is üzemeltethető
– nem kell terv, nem kell külön engedély
– minimális helyigény
– Széles teljesítmény választék
– Bizonyos helyzetekben költséghatékony, és gazdaságos.
Az elektromos fűtések hátrányai:
– Az üzeletetése drága (kivéve napelemmel, de erre még visszatérek)
– Megfelelő méretezésű vezetékek kellenek hozzá. Ha nem megfelelő akkor akár tűzveszélyes is lehet.
– Hűteni nem tud!
– A legtöbb-el nem lehet meleg vizet csinálni, külön villanybojlert kell venni.
– A ház sokkal rosszabb energetikai besorolást fog kapni
Sok cég próbálja meggyőzni az embereket arról, hogy az elektromos fűtések,
mennyire gazdaságosak.
Nos normál áram tarifával számolva, a lehető legdrágább ilyennel fűteni a lakásunkat!
Sok cég azzal győzi meg a vásárlókat, hogy napelemmel kombinálva, akár ingyenes is lehet az üzemeltetése.
Ez igaz! Viszont ez csak a jelenlegi helyzetre igaz!
Ki tudja, hogy mi lesz jövőre vagy 5 év múlva a szabályzatban.
Nagy valószínűséggel, a jelenlegi napelemes rendszer szaldós elszámolása valamikor meg fog szűnni. 
A magyar kormány már 2021 ben be akarta vezetni az új rendszerekre, de jelenleg elhalasztották a bevezetését.
De ami késik az nem siet. Szóval előbb utóbb biztos, hogy változni fog az elszámolás módja.
Akkor pedig nagy bajban lesznek azok akik ilyen rendszerbe ruháztak be!
Jelenleg a szaldós elszámolás azt jelenti, hogy évente 1 alkalommal olvassák le az áramfogyasztást.
És az egész éves megtermelt energiából, kivonják az elfogyasztott energia árát, és csak a különbözet után kell fizetni.
Ezzel a megoldással viszonylag könnyű nullára kihozni a fogyasztást, mivel a napelemek tavasztól őszig nagyon sok számunkra „felesleges” áramot termelnek, amit később télen el tudunk használni.
De mi történik akkor ha megszűnik a szaldó elszámolás?
Ebben az esetben nem évente, hanem havonta történik az elszámolás.
Hiába termel a napelemünk májusban több ezer kilowatt áramot, ezt csak ebben a hónapban tudjuk elszámolni. A hálózatba betáplált „felesleg” után ilyenkor egy minimális átvételi árat fizet a szolgáltató. (kb: 10-20 Ft/kW körüli összeget)
A gond az, hogy télen a napelemek alig-alig termelnek áramot, egy átlagos napelem rendszer télen, az elektromos fűtés pár százalékát tudja csak fedezni. Ez kb. egyenlő a nullával.
Viszont a fűtés pont ebben az időszakban fogyasztja a legtöbb áramot.
Így a hó végi elszámolásnál, kellemetlen meglepetések érhetik az embert.
Persze a jövőbe mi sem látunk, nem tudjuk, hogy hogy fognak változni a jogszabályok. Lehet hogy a fentiek bekövetkeznek és az is lehet hogy nem.
De a kormány jelenleg csak elhalasztotta ennek a rendszernek a bevezetését, szóval várható, hogy hamarosan búcsút inthetünk az éves szaldó elszámolásnak.
Mindenesetre, ezt a forgatókönyvet érdemes szem előtt tartani, amikor az ember választ, mert lehet, hogy a bekerülési költség itt a legkevesebb, de lehet, hogy a fenntartása ennek lesz a legdrágább!
Mégis mennyi áramot fogyaszt egy elektromos fűtés?
Példaképp vegyünk egy mindenki által jól ismert házat a Kádár-kockát. Ezek jellemzően 10×10 méteres bruttó: 100 négyzetméteres földszintes házak.
hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel fűtve a következőkkel kalkulálhatunk.
Szigetelés nélkül, régi ablakokkal: évente több mint 13.000 kWh (éves fűtési költség: 520.000 Ft!)
10 cm szigeteléssel és modern műanyag ablakokkal: 8500 kWh (éves fűtési költség: 340.000 Ft!)
+ meleg víz előállítás villanybojlerrel havi 8-10.000 Ft (kb.: 100.000 Ft/év)
Szigeteltelen házaknál akár 30-45 napelem panelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el, szigetelt házaknál már elég a 25-30 db panel is, ami még mindig nem kevés.
Természetesen 20-25 cm es szigeteléssel az energia felhasználás tovább csökkenthető, akár passzívház közeli értékre is. Kérdés, hogy egy régi házra mennyire éri meg ilyen komoly beruházás.
Az elektromos fűtési rendszerek sok esetben komplett elektromos felújítást igényelnek!
Hőszivattyús rendszerek.
A hőszivattyús rendszereknél megkülönböztetünk két fajtát az egyik a levegő-levegő, a másik a levegő – víz.
Persze ennél több fajta is létezik, de azok telepítése a legtöbb ember számára az adottságok, és a költségek miatt lehetetlen, így a víz-víz és a föld-víz verziókat nem tárgyaljuk.
Az elnevezések azt jelölik, hogy a hőt milyen közegből veszi ki, és hogy azt milyen közegbe adja le.
A hőszivattyúk nem a hagyományos módon fűtenek, ezekben nincs fűtőszál, vagy más hasonló hőtermelő megoldás.
Ezek a berendezések, nem az áramból állítanak elő hőt, hanem a hőt szivattyúzzák.
Persze itt nem lapát kerekekkel történik a szivattyúzás mint mondjuk egy kerti szivattyú esetében, hanem fizikai folyamatokkal.
Mindannyian tanultuk álltalános iskolában, hogy az összenyomott gázok felforrósodnak, a kitáguló (párolgás) gázok lehűlnek.
Ezek a berendezések, ezeket használják ki. Azaz a hidegből is képes hőt kivonni, úgy hogy a -10 fokot tovább hűti kb: -17 fokra.
A kivont +7 fokos gázt ezután összenyomják, ami igy felmelegszik +40-50 fokosra, Ezzel pedig már lehet fűteni a lakást.
Persze a folyamat nagyon gyorsan, és nagyon sokszor játszódik le.
Ezek a berendezések, csak a folyamat fenntartására használnak áramot, ami leginkább a kompresszor meghajtásából áll.
A készülékek hatásfoka folyamatosan változik, hiszen +10 fokból jóval könnyebb meleget kivonni, mint -10 fokból.
A hatásfokot COP értékkel jelölik, ez a szám, azt mutatja meg, hogy egy egységnyi elektromos áram felhasználásával mennyi hő energiát képes a gép előállítani.
4-es COP értéknél ez azt jelenti, hogy 1kW áramból 4kW hő energiát képes előállítani. (természetesen ez -15 fokban jóval kevesebb lesz, nagyjából 2kW energiát tud leadni a gép 1kW áram ra vetítve.)
Látható, hogy ezek a berendezések, még -15 fokban is legalább 2x kevesebb áramot igényelnek mint a hagyományos elektromos fűtések. +5 fok környékén pedig 4x kevesebb áram kell neki.
A készülékek nagy előnye, hogy a fűtés mellett a hűtést is meg tudják oldani!
Ezt semmilyen más fűtési rendszer nem tudja!
A levegő – levegő (hétköznapi nevén klíma)
Ma már a hagyományos klímák is képesek fűtésre, kivétel nélkül mind!
Persze akadnak köztük olyan modellek, amiket kimondottan fűtésre terveztek, ezek valamivel hatékonyabbak illetve csepptálca fűtéssel vannak felszerelve.
Nagy előnyünk, hogy viszonylag olcsók, és akár utólagosan is könnyen beépíthetők.
A legtöbb készülék akár a vírusok és a baktériumok elpusztítására is képes, a beépített Ion vagy plazma szűrőnek köszönhetően (elektromos áram segítségével szűr). 
Sok olyan hely van ahol szerintem ez a lehető legjobb megoldás: hétvégi ház, műhely, kisebb iroda, stb…
A készülékekre kérhető H tarifás áram, amivel fűtési idényben csak az áram díj felét kell fizetni.
Ezek mellé a rendszerek mellé is lehet napelemet telepíteni. Mivel lényegesen kevesebb áramot fogyasztanak mint a hagyományos elektromos fűtések, ezért jóval kisebb és olcsóbb napelemes rendszer is elég.
Előnyök:
– olcsó
– akár távolról is elérhető, és vezérelhető
– nagyon gazdaságos
– nagyon gyors
– hűteni is tud.
– hűtés közben párátlanít
– szűri és sterilizálja a levegőt.
– napelemmel könnyen nullázható a számla.
– H tarifával felezhető az áramszámla
Hátrányok:
– minimális zajhatás. (van akit zavar és van akit nem, a zaj mértéke készülékenként eltérő mértékű)
– normálisan csak egy légtérben lévő helyiségeket lehet vele fűteni, kivéve légcsatornázható rendszerek.
– évente 2x érdemes karbantartani. (a garanciális időszakban évente 2x kötelező szakemberrel elvégeztetni)
– A hatásfok a hőmérséklet csökkenésével szintén csökken.
A levegő – víz (hétköznapi nevén: Hőszivattyú)
– teljesen automata
– akár távolról is elérhető, és vezérelhető
– nagyon gazdaságos
– hűteni is tud.
– használati melegvizet is megcsinálja
– napelemmel könnyen nullázható a számla.
– H tarifával felezhető az áramszámla
– évente 2x érdemes karbantartani. (a garanciális időszakban évente 2x kötelező szakemberrel elvégeztetni)
– A hatásfok a hőmérséklet csökkenésével szintén csökken.
Ezek a készülékek két további csoportra bonthatok.
Monoblokk rendszerek:
Ezek 1db nagyobb méretű kültéri egységből állnak, a levegő-víz hőcserélő és a fűtési keringtető szivattyú is a kültéri egységben van elhelyezve.
Így a monoblokk hőszivattyú a kültéri egységben termeli meg a fűtéshez szükséges hőenergiát, ezekre a készülékekre, csak víz oldali csatlakozást kell kötni.
Klímás szakembert nem igényel a beüzemelése. 
Hátránya: a víz oldali csatlakozás a szabadban van, ami elfagyhat, ezért ezt védeni kell. A leggyakoribb védelem, hogy egy hőcserélőt építenek a rendszerbe, és a külső vízkört fagyálóval töltik fel.
Sajnos a fagyálló rontja a hatásfokot. Léteznek még elektromos fűtőszálak, vagy fagyvédelmi csapok, de ezek inkább csak kiegészítő megoldásnak jók, mivel meghibásodásuk esetén a rendszer elfagyhat, fagykárra pedig nincs garancia, igy a fagyálós rendszer elkerülhetetlen.
Osztott rendszerek (Split)
Itt a rendszer két részre van bontva, van egy kültéri egység ami kb.: 10kW alatt úgy néz ki, mint egy klíma kültéri egysége, 10-12kW felett már dupla méretű kültérik vannak.
A beltéri egység nagyjából úgy nézz ki, mint egy gázkazán, kivéve az ALL-IN egységek, amik leginkább egy hűtőszekrényre hasonlítanak (ezekben van egy használati meleg víz tartály is) 
Ezeknél a rendszereknél a kültéri és a beltéri egységet 1 pár rézcső köti össze, amiben hűtőközeg található.
Azaz itt a víz oldal a lakáson belül található, igy nem kell tartani a rendszer szétfagyásától.
A legtöbb hőszivattyú hűteni is tudja a lakást, ehhez vagy mennyezetbe szerelt csövekre van szükség (ennek a kiépítése és beszabályozása bonyolultabb), vagy Fan-Coli egységek oldható meg.
A Fan-Coil ugyanúgy néz ki mint egy klíma beltéri egysége, a különbség annyi, hogy a klímába hűtőközeg (gáz) áramlik, addig a Fan-Colil-ba hideg vagy meleg víz.
Fontos tudni, hogy a hőszivattyúk akkor igazán hatékonyak, ha alacsony hőmérsékletű (30-35 fokos) vízzel üzemelnek!
Alacsony hőmérsékletű vízhez, nagy felület kell, ezért elsősorban a padló, mennyezet, és egyéb felület fűtési megoldások a leghatékonyabbak.
A hőszivattyúk képessek magasabb hőmérséklet előállítására is kb: 65°C, egyik másik készülék akár a 85°C fokot is elő tud állítani.
Sajnos a magasabb hőmérséklet előállítása a hatékonyság romlásával jár együtt.
Fontos tudni, hogy a weboldalakon feltüntetett COP értékek jellemzően +7°C fokos külső hőmérsékletnél, és 35°C fokos előremenő vízhez van megadva!
Ha ennél hidegebb van, vagy magasabb hőmérsékletű előremenő vízzel akarjuk üzemeltetni, a COP érték romlani fog.
Álltalában a telepítési kézikönyvben van egy táblázat vagy grafikon, amiből a pontos értékek kiderülnek.
Gyakori kérdés, hogy lehet e radiátorokkal használni a hőszivattyút.
Ez a kérdés, régi 10-30 éve épült házaknál jön elő.
Az ennél újabb házakat már jellemzően padlófűtéssel készítették.
Nos a válasz erre az, hogy igen lehet.
De!
A régi radiátoros rendszereket 70 fok feletti előremenő vízzel tervezték!
Azaz ha volt energetikai számítás (régen nem igen volt) akkor a radiátorok méretét, ilyen hőmérsékletű vízhez tervezték.
Ez azt jelenti, hogy egy ilyen radiátoros rendszer 35-40°C fokos vízzel, a tervezett teljesítményének csak a töredékét fogja elérni!
Persze a legtöbb háznál nem volt energetikai számítás, épp ezért biztos ami biztos, jó nagy radiátorokat szereltek be, amiknél a csapot sokszor majdnem teljesen el kellett zárni mert különben hőgutát kapott az ember a szobában. 
Továbbá a legtöbb ház mikor épült nem rendelkezett hőszigeteléssel, azóta eltelt 10-15 év, és a legtöbb házra kb: 10 cm es hőszigetelés került, és a régi nyílászárók többsége is ki lett cserélve, műanyag ablakokra. 
Ez azt jelenti, hogy a betervezett radiátorok jó eséllyel ma már túlméretezettek.
Épp ezért nagyon sok ember arról számol be, hogy náluk tökéletesen üzemel a hőszivattyú a radiátoros rendszerrel is, 35-40 fok körüli előremenő vízzel.
Legrosszabb esetben radiátor cserére lesz szükség.
A piacon kophatok alacsony hőmérsékletű radiátorok is, amik jóval sűrűbben vannak lamellázva, így sokkal nagyobb hőleadó felülettel rendelkeznek. 
Természetesen, minden ház más és más! A hasonló az nem ugyanaz!
Soha ne alapozz arra, hogy ami másnál működik az nálad is fog!
A facebookon nap mint nap látom, amikor valaki felteszi a kérdést, hogy hőszivattyú + radiátor mennyire működik. Erre jön is legalább 5-6 válasz, hogy náluk működik.
A gond az, hogy nem írják hány fokos előremenő vízzel működik.
Ha 50-60 fokkal azzal drága lesz az üzemeltetés.
Nem tudni milyen hőszigetelés van, hány rétegű ablakok vannak, milyen a ház formálja, hol helyezkedik el a ház, sorház vagy egyedülálló. Külterület, belterület…
És ami nagyon fontos mekkora radiátorok voltak beszerelve?
A hagyományos lapradiátorokat legalább 50-60 féle verzióban gyártották, az egysorostól a három sorosig, többféle szélességgel és magassággal. 
Ezért túl sok a változó! Olyan nincs hogy minden egyforma legyen két házban.
Ha már egy két érték eltér, akkor már nem lesz jó.
Szóval számítások nélkül nem lehet megmondani, azt hogy az adott házba jó lesz e egy hőszivattyú, vagy azt hogy mekkora hőszivattyú kell.
Erről készült egy másik cikk is, ahol részleteseben le van írva, hogy ami az eggyik háznál müködik, az egy másik háznál miért nem biztos hogy jó lesz.
A Cikk ide kattintva olvasható.
Mielőtt hőszivattyút vesz, energetikussal számíttassa ki, mekkora kell!
Az is fontos, hogy a hőszivattyú feltüntetett névleges teljesítménye jellemzően +7 fok ra van megadva.
Azaz egy 6kW os névleges teljesítményű hőszivattyú -15 fokban már csak 3kW ot fog tudni! Szóval rendelésnél kérje szakember segítségét, különben drágán fog fázni a lakásban.
Hőszivattyú + napelem.
A hőszivattyúk is elektromos áramot használnak a működésükhöz, így napelemmel a jelenlegi szabályok szerint teljes egészében kiváltható a villanyszámla.
A fenti példában Kádár-kockát. hőszivattyúval fűtve a következőkkel kalkulálhatunk.
10 cm szigeteléssel és modern műanyag ablakokkal: 3500 kWh (éves fűtési költség: 140.000 Ft, de H tarifával kb: 70.000 Ft)
A meleg víz előállítás hőszivattyúval: 20-40.000 Ft/év (a költség nagymértékben függ a beállított hőmérséklettől, a személyek számától, és a fürdési szokásoktól)
Mivel ezek a rendszerek jóval kevesebb áramot használnak fel, így a teljes áramszámla kiváltásához, jóval kisebb és olcsóbb napelemes rendszerre van szükség.
Previous Post
Next Post