Mennyi áramot fogyaszt egy klímaberendezés?

Először is oszlassuk el a tévhiteket!

Azok akik nem igazán tudják azt, hogy hogy is működik egy hőszivattyú, azt gondolják ez is pont ugyanolyan mint bármelyik másik háztartási kisgépünk.
Azaz, ha 1600W van ráírva, akkor 1600W áramot fogyaszt óránként.
A háztartási gépekre a hálózatból felvett teljesítményt írják rá, a leadott teljesítmény is a legtöbb esetben közel lesz ehhez az értékhez. De míg mondjuk egy hajszárítónál van értelme a leadott teljesítménynek, addig egy Televízió esetében nem sok hasznát vennénk ha a leadott teljesítményt adnák meg, ráadásul elég nehéz is lenne ezt meghatározni, mivel az energia nagy része fénnyé, másik része hővé alakul egy Tv esetében. 

A klímák teljesen más elven működnek!
Ezeknél a berendezéseknél nem a hálózatból felvett energiát adják meg, hanem a leadott energiát. A leadott teljesítmény, álltalában 2,5kW ; 3,5kW ; 5kW ; 7kW…. közelében mozog (kis mértékben a hűtés és a fűtés közötti teljesítmény eltér)
A hálózatból felvett energia ennek töredéke.

Hogy lehet az, hogy egy hajszárítónál, mondjuk a felvett és a leadott energia, közel azonos, de egy klíma esetében ez csak töredéke?

Úgy hogy a klíma nem egy hagyományos fűtőtest, hanem egy hőszivattyú.
Nyáron a meleget kifelé szivattyúzza, télen pedig befelé. 
Azaz gyakorlatilag a készülék nem fűt, és nem hűt csak a hőt mozgatja.
Persze a hő mozgatásával fűteni és hűteni fog. 
A sima víz szivattyú is ilyen, az sem fakaszt vizet, és szárítani sem tud, csak a vizet tudja mozgatni. viszont a víz mozgatásával, mondjuk az egyik edény vizesebb lesz, míg a másik edény szárazabb.

Az áram csak a fizikai körfolyamat fenntartásához kell. Természetesen a betáplált energia egy része itt is hővé alakul, amit fűtéskor hasznosítani tudunk.

Kapcsolódó cikk: Hogyan tud fűteni a klíma -10 fokban?

Akkor mennyi áramot fogyaszt egy klíma? 

Sajnos mivel nincs két egyforma ház, nem lehet olyan kijelentéseket tenni, hogy egy 3,5 kW os klíma 800W áramot fog fogyasztani óránként.

A fogyasztást elsősorban az épület mérete és szigetelése határozza meg.
Továbbá nyáron a bejutó napfény mennyisége, és a külső hőmérséklet.

Az sem mindegy hogy hűteni vagy fűteni szeretnénk vele.

Sokkal kisebb energia kell hűtéskor amikor is a 36°C-ból kell 24°C fokot csinálni (hőmérséklet különbség 12°C)
Mint fűtés esetén amikor a  3°C -ból, vagy akár ennél is kevesebből kell  24°C fokot csinálni (hőmérséklet különbség 21°C )

Hűtés esetén, egy átlagos 3,5kW os klíma berendezés 600-1000 watt környékén fogyasztja majd az áramot óránként.
Viszont ahogy csökken a lakás belső hőmérséklete, úgy csökken a klíma fogyasztása.
Miután elérte a kívánt hőmérsékletet, a klíma csökkentett teljesítményen kezd el működni ilyenkor 0-600W között lesz a fogyasztása.  

Mennyit kell akkor fizetni? 

Mint már megjegyeztem, nem lehet konkrét választ adni.

Egy átlagos 80-100 négyzetméteres ház és egy darab működő klíma esetében 6.000-8.000Ft/hó a várható villanyszámla növekedés a saját tapasztalatom és ügyfelek elmondása alapján.
Mivel egy nyáron 2-3 hónapot kell intenzívebben hűteni, így 20-25.000Ft/szezon költségre számíthatnak. (40Ft/kWh áramáron számolva)

Kapcsolódó cikk: Klímával fűteni
Ebben a cikkben saját házam költségeit írom le fűtés szempontjából.

Van különbség a készülékek között? 

Igen van!
Minden készüléknél megadnak egy SEER és egy SCOP értéket. 
Minél magasabb ez az érték, a készülék annál hatékonyabb.

A drágább készülékek álltalában hatékonyabbak, igy az áramfogyasztásuk kevesebb.
Igaz mérlegelni kell, hogy az árkülönbözet mikor térül meg.
Vannak olyan készülékek aminek az ára megközelíti az 1 millió forintot is.
Ezek nagyon hatékonyak A+++ kategória.
Viszont kérdéses hogy mondjuk egy olcsóbb készülékkel összevetve, ami „csak” A++ kategória, a közel 500-700.000 Ft os árkülönbözet valaha megtérül e.

2013 év eleje óta ez a két szabvány van jelen az Európai Unióban, az EER és COP szabványokat váltották velük le.
A SEER másnéven a szezonális energiahatékonysági tényező: ez a teljes hűtési szezonra vonatkozó érték.
Az értéket úgy kapjuk, hogy az éves hűtési igényt osztjuk az éves, hűtésre vonatkozó áramfogyasztással.
A SCOP a szezonális teljesítmény együttható. Fűtési szezonra vonatkozó érték, amit az éves fűtési igény és az éves, fűtésre használt energiafogyasztás elosztásával kapunk meg.

Mit jelent az, ha például az érték SCOP: 4.1 ( Fűtés )
– Azt jelenti, hogy a klíma 1kW áram felhasználásával 4,1 kW hőenergiát képes leadni (bivalens hőfokon).

Nézzünk meg egy gyakorlati példát: a klíma már elérte a szoba hőmérsékletét (pl. 24 fokot), ezért csak a szinten tartás miatt alacsony fordulaton (teljesítményen) üzemel a kompresszor, és mondjuk a fogyasztása 300 watt. Ez azt jelenti, hogy óránként 300 W-ot fogyaszt, de közben 1230 Watt teljesítményt ad le hő formájában (több, mint 4x többet), és így melegíti a szoba levegőjét.
Viszont, ha elérte a beállított értéket, akkor a klíma le fog kapcsolni addig, míg nem nem csökken újra a hőmérséklet  a szobában.
Pl. az 1 órából lehet, hogy csak fél órát üzemel. Ez pedig így óránként csak 6 Forint.  (H tarifával: 3Ft)